Bezárás

Keresés

Bezárás

A Prada-háromszög története - Vajon elégséges-e az ikonikusság a védjegyoltalomhoz?

Dr. Kiss Dóra Bernadett

Izgalmas fordulatot vett az idén 111 éves, olasz divatház, a Prada védjegybejelentése. A döntés nemcsak számukra, hanem a kreatív ipar többi márkája számára is tanulsággal szolgál.
 
A Prada „ikonikus” háromszöge mint a luxus és a kifinomultság jelképe a divatház márkaidentitásának kulcseleme. A fejjel lefelé fordított egyenlő szárú háromszög visszaköszön a márkalogóban, felhasználják térbeli formaként táskák, övcsatok és parfümös üvegek kialakításakor, valamint megjelenik mintaként táskákon, kendőkön, illetve különféle ruházati terméken is. Az ikonikusság azonban nem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy a minta védjegyoltalomban részesülhessen. 

A Prada 2022-ben európai uniós védjegybejelentést tett az egyenlő szárú háromszögeinek ismétlődő mintázatára.
 

 

A védjegybejelentés célja az volt, hogy a mintát az áruk és szolgáltatások széles körére kiterjedően oltalomban részesítse. A védjegybejelentést többek között kozmetikai cikkek, napszemüvegek, elektronikai eszközök, ékszerek, papíráruk, táskák, ruházati termékek, lakberendezési cikkek, valamint reklámozási és kiskereskedelmi szolgáltatásokra jelentette be.


Az Európai Unió Szellemi Tulajdon Hivatala (’EUIPO’) azonban a védjegybejelentést elutasította, azzal, hogy a védjegybejelentés nem rendelkezik megkülönböztető képességgel.


A joggyakorlat szerint a megszokott, hagyományos, tipikus, illetve az alapvető mintákból álló mintázatot a fogyasztó pusztán díszítőelemként érzékeli, azokhoz konkrét márkát nem képes kötni.

A védjegybejelentés vizsgálata során az EUIPO utalt arra, hogy a védjegyoltalom megszerzéséhez alkalmasnak kell lennie a megjelölésnek arra, hogy a fogyasztók a bejelentésben megjelölt árukat vagy szolgáltatásokat egy adott társaságtól származóként tudják azonosítani. A vizsgálat során azonban megállapításra került, hogy a bejelentett háromszögminta egy általános geometriai alakzat, amely nem ábrázol semmilyen elemet vagy felismerhető eltérést, ami megkülönböztetné egy másik, háromszögekből álló minta szokásos ábrázolásától. A minta tehát a bejelentett áruk és szolgáltatások többsége tekintetében nem rendelkezik a védjegyoltalomhoz szükséges eredendő megkülönböztető képességgel.

A Prada a döntéssel szemben fellebbezett, azzal érvelt, hogy a fejjel lefelé fordított háromszögek egyértelműen a márka ikonikus jelképévé váltak, korábban már több háromszög alakú megjelölést sikeresen lajstromoztak ábrás védjegyeként az Európai Unióban, valamint, hogy a mintát széles körben használták a marketinganyag részeként.
 
Fotó: Valentine Angel Fernandez
 
A Prada azonban arra nem tért ki, hogy a védjegybejelentés használat révén megkülönböztető képességet szerzett volna. A Prada továbbra is kizárólag a védjegybejelentés eredendő megkülönböztető képességére hivatkozott.

A fellebbezési tanács ugyan elismerte, hogy bevett gyakorlat az, ha divatmárkák mintákat árujelzőként használnak, azonban azt is hozzátette, hogy a minták jellemzően nem eredendő megkülönböztető erővel, hanem intenzív használat útján szerzett megkülönböztető képességgel rendelkeznek. A Prada fellebbezését elutasították, arra hivatkozva, hogy a fogyasztó nem képes összekapcsolni a mintát a márkával, annak kereskedelmi eredetével, mivel egyszerűsége miatt nem tér el az iparágban szokásosan használt mintáktól. A védjegybejelentés tehát a háromszög alakú minta hagyományos ábrázolásához képest nem tartalmaz figyelemre méltó eltérést, megegyezik a hozzá hasonló minták hagyományos formájával, így a megjelölés nem képes arra, hogy a származásjelző funkciót betöltse.
 
 
 

A Prada háromszögmintájának története jól példázza azokat a kihívásokat, amelyekkel a divatmárkáknak a védjegyjog területén szembe kell nézniük. Egy minta megkülönböztető képességének bizonyítása, különösen az Európai Unió piacán, nem könnyű feladat. Az EUIPO megközelítése azt tükrözi, hogy óvatos a szokásos, mindennapi formákra és mintákra kizárólagos védjegyoltalmat adni, még úgy is, ha a védjegybejelentő azzal érvel, hogy a minta „ikonikussá” vált.

A védjegy szerzett megkülönböztető képességének bizonyítása az eredendő megkülönböztető képesség hiányának megkerülésére szolgál. Ez azonban egy európai uniós védjegybejelentés esetében nem könnyű feladat, mivel a védjegy megkülönböztető képességét az Európai Unió jelentős részén kell megszerezni hozzá.
 
_____
jogi érdekességek sorozat szerzője Dr. Kiss Dóra Bernadett ügyvéd, az Oppeinheim ügyvédi iroda munkatársa, védjegyjog, szellemi alkotások joga, informatikai, média- és hírközlési jog témák szakértője.

A témához kapcsolódó, szakmai kérdések esetén az alábbi elérhetőségeken lehet keresni:
Linkedin: linkedin.com/in/dora-bernadett-kiss
Web: oppenheimlegal.com
________________
Nyitókép: Ming Chow
 
 



Hírlevél feliratkozás
A hírlevélküldéssel kapcsolatos adatkezelési tájékoztatót elolvastam és tudomásul veszem

Hasonló hírek