A divatiparban ma már közhely, hogy a keleti piacok nélkül nem lehet globális sikert építeni. A Vogue China története tökéletesen illusztrálja azt a tendenciát, ami nyugatról keletre érkezve globális hatást ért el. A Vogue China a 2005-ös indulása óta nemcsak egy ország legmeghatározóbb divatlapjává vált, hanem a teljes Vogue-portfólió egyik legerősebb és legprofitábilisabb kiadásává is.
A siker indulása: rekordeladások és új közönség
A Vogue China 2005 szeptemberében indult el, a Condé Nast és a China Pictorial Publishing House közös vállalkozásaként. A magazin első kiadása 300 000 példányban jelent meg, és napok alatt elfogyott – utánnyomásra is szükség volt.
A kiadás korai sikere azt tükrözte, hogy Kínában nagyon komoly kereslet van a luxus és divat tartalmak iránt.
Az alapítás kulcsfigurája Angelica Cheung volt, aki főszerkesztőként vezette a lapot a kezdetektől 15 évet át.
A magazin eleinte havi rendszerességgel adták ki, de később – az olvasói igényekhez igazodva – a Vogue China évente 16 számot jelentet meg.
A főszerkesztők a 20 év alatt
Angelica Cheung (张宇) — 2005–2020
Cheung a Vogue China alapító főszerkesztője. Ő volt az, aki a magazin első kiadását elindította, és az ő vezetése alatt vált a lap a kínai luxus- és divatpiac egyik meghatározó hangjává.
Margaret Zhang (章凝) — 2021–2024
Margaret Zhang 2021 februárjában vált főszerkesztővé, mindössze 27 évesen – ezzel ő lett a Vogue történetének egyik legfiatalabb szerkesztője.
Rocco Liu (刘冲) — 2024–napjainkig
2024 júliusában Rocco Liu (más néven Liu Chong) vette át az Editorial Director szerepet a Vogue China-nál. Ő az első férfi főszerkesztő a kiadás történetében.
A digitális terjeszkedés kulcsszerepe
A Vogue China külön brandeket épített, mint a Vogue Me, a Vogue Film vagy a Vogue+, és az egyik legaktívabb szereplője lett a kínai divat- és luxus digitális médiának.
Ez a többplatformos stratégia lehetővé tette, hogy a magazin ne csak olvasókat gyűjtsön, hanem aktív közösséget is építsen – ezzel számos követőt szerzett a kínai közösségi médiában.
Kulturális és művészeti jelentősége – a Vogue China mint vizuális referenciapont
A Vogue China nemcsak üzletileg és piaci erejében kimagasló, hanem az egész Vogue-univerzum egyik leginnovatívabb és legmagasabb minőségű művészeti platformja is. A magazin az elmúlt két évtizedben olyan vizuális esztétikát alakított ki, amelyet világszerte referenciaként tartanak számon.
1. A címlapok mint művészeti alkotások
A Vogue China címlapjai rendszeresen kerülnek be nemzetközi szakmai toplistákba, és sokan úgy tartják, hogy a legkoncepciózusabb, legstilizáltabb és legmagasabb vizuális minőségű borítókat készíti a teljes Vogue-családon belül.
Ennek több oka van:
Erős kreatív vízió
Angelica Cheung és később Margaret Zhang is a divatfotózás művészi oldalát helyezte előtérbe, gyakran bevonva feltörekvő, radikálisan innovatív fotósokat és vizuális alkotókat.
A keleti vizuális hagyományok integrálása
A magazin gyakran merít a kínai művészettörténetből, festészeti esztétikából, klasszikus színházi motívumokból, kalligráfiából vagy szimbolikából, de mindezt modern, futurisztikus keretbe helyezi.
A sztárok ábrázolásának újfajta módja
A címlapokon gyakran jelennek meg kínai globális ikonok – színészek, modellek, sportolók –, akiket a Vogue China nem a „nyugati Vogue-modellben” ábrázol, hanem sokkal személyesebb, kulturális kontextusba ágyazott módon.
2. A Vogue China mint trendformáló kulturális aktor
A magazin nemcsak követi, hanem alakítja is a kortárs kínai és nemzetközi vizuális kultúrát:
Platformot ad a kínai fotóművészet és design új generációjának.
Gyakran hoz létre olyan editorial sorozatokat, amelyek a divatot a kortárs művészettel kapcsolják össze.
Szerepet játszik a keleti divatesztétika globális „emelkedésében”: ma már sok nyugati divatmárka és magazin igazodik ahhoz a vizuális finomsághoz, amit a Vogue China tűzött zászlajára.
3. A Vogue Film és a vizuális storytelling
A Vogue China elindította a Vogue Film platformot, amelyben filmes rendezők, kreatívok és divattervezők működnek együtt rövidfilmekben, kampányokban és kísérleti projektekben. Ez tovább erősítette a magazin művészi reputációját: nemcsak fotóban, hanem mozgóképen is trendalakítóvá vált.
A Vogue China mára nemcsak magazin, hanem egy olyan kulturális és vizuális erőtér, amely meghatározza, hogyan gondolkodik a világ a modern ázsiai esztétikáról. Sokan egyenesen úgy tartják:
ha művészi igényességű divatborítóról van szó, a Vogue China a mérce.
Gazdasági sikerek
A Vogue China nemcsak kulturális, hanem üzleti szempontból is rendkívül sikeres:
A kínai források szerint a lap gyakorlatilag minden évben nyereséges, ami a magazin világában különösen figyelemre méltó. A hirdetési bevételek jelentősek, hiszen a luxusmárkák számára a Kínában megjelenő Vogue nagyon vonzó platform.
A digitális kiadványok is komoly bevételt generálnak, ami tovább stabilizálja a pénzügyi modellt.
Profiábilisabb, mint a Vogue USA?
Bár nem áll rendelkezésre részletes, kiadásspecifikus pénzügyi jelentés a Condé Nast-tól, több jel is arra mutat, hogy a Vogue China kiemelkedő nyereségességgel működik. A kínai luxuspiac dinamikus növekedése, a digitális bevételek és a prémium hirdetők mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a Vogue China üzleti modellje különösen erős legyen.
Jövőkép
2024-ben Rocco Liu újabb korszakot nyitott – ő a szerkesztői irányt nemcsak a nyomtatott magazin, hanem a digitális és eseményes tartalmak felé is erősebben mozgatja. A Vogue China szerepe tovább növekszik mint divat-IP, amely nemcsak lap, hanem kulturális és médiabrand is.
____
