Régóta terveztem már egy autós divatanyagot, aztán valahogy mindig történt valami, ami miatt nemcsak halasztódott, de a koncepció is változott. Végül úgy alakult, hogy az autó nem a sajátom, hanem egy kedves barát Corvette-je, a modell viszont én lettem. Ez utóbbi mindig nagy kihívás, mivel rendezni sokkal jobban szeretek. Meg úgy benne lenni a pózban és a szerepben, hogy közben lássam is magam kívülről, meg rendezzem a forgatókönyvem szerint, nem egyszerű.
Ráadásul nem bírok csak pózokban gondolkodni, mindig történetet akarok mesélni. Így volt ez most is, amikor egész story board-dal készültem, de fantasztikus segítőimnek köszönhetően a teljes sötétség beállta előtt végig is mentünk minden jeleneten. Sőt, Orsi barátnőm tündéri kutyájának köszönhetően előre meg nem írt, extra jeleneteket is beiktattunk.
Pár napon belül összevágom a werk videót, amiből majd még kiderülnek kulissza titkok és egyéb izgalmak.
Kísérőszövegnek eredetileg egy ilyen múltba révedő hangulatot akartam adni, tekintettel a rengeteg kilométerre, amit magam mögött tudhatok, de a képek elkészülte után úgy döntöttem, legyen ez mégis inkább egy jövőbe tekintő anyag. Mert ahogy Dia barátnőm nagy tapasztalatú ismerőse megfogalmazta:
„Ott vagyok, ahova jöttem”
A kellékeim ugyanakkor nem maradhattak el: az autós kesztyű; a stylingot inspiráló kendő édesanyámtól; óriási kalapom, amiben ugyan vezetni nem, de megjelenni és pózolni annál látványosabban lehet; és a piros tűsarkúm, ami vezetéshez is ideális, de csak rutinos autós hölgyeknek ajánlom.
Kreditek:
Bolognese: Tapika
Outfit:
Kendő: anyukámé, legalább 30 éves darab
Overál: Pakamè a Home of Fashion-ből
Cipő: saját
Kesztyű: Alpa Gloves
Barna, férfi autóstáska és piros, női kézitáska:
ENIHORNKalap bőrönd: több mint 50 éves darab, saját
___________
Werk videó:
