Bezárás

Keresés

Bezárás

A megismerés morfózisa – MOME mestermunkák a Trafóban

Vanyovszki Mária

Díjátadó gálák és egyéb fenszi divatösszejövetelek között egy rendhagyóbb esemény is megbújt a napokban. A Let it Be! art agency szervezésében a Trafóban mutatta be mestermunkáit három MOME-s, friss diplomás divat- és textiltervező.
 
A projektek a kortárs textilművészetnek azt az irányvonalát képviselik, melynek fókuszában az anyagszerűség (újra)felfedezése, az emberi érzékelés és a természeti kölcsönhatások állnak. Három különböző megközelítéssel és technikai megoldással operáló értelmezést és kivitelezést láthattunk: jelmezközpontú performanszokat és ennek videóinstallációit; az emberi testet adaptívan körülvevő, interfészekként működő öltözékeket; majd a kristályosodás jelenségét megragadó, konceptuális testhéj-struktúrákat.

Az elsőként bemutatkozó Szabó Zsuzsanna munkája az iparművészet és a képzőművészet közötti átjárás szép példája. A jelmeztervezés és a performansz nála a matéria középontba helyezése révén találkozik. A megmunkált anyag időbeliségét előtérbe állító, a konstrukció és dekonstrukció véges folyamatát az anyag változásán, ill. roncsolódásán keresztül bemutató performanszban a viselő válik kellékké, eszközzé.
 
 
A Transition és az Otthon jelmezközpontú performanszok ezeket a változásokat a kötődés és a várandósság állapotán át ragadják meg a végtelenített fonalszálakkal.
 
  

Lévai Zsófia experimentális kollekciója az emberi érintkezést alapul véve mutatja be, hogyan tud egy öltözék filterként viselkedni ember és külvilág, ember és technológia, ember és ember közötti interakciókban. Az Interknitting a legújabb technológiai innovációkat – smart tech, e-textil, szenzorok – a matéria szerves részévé teszi, kötött struktúrákba integrálva azokat. Az öltözék Zsófiánál az emberi testet adaptívan körülvevő interfésszé válik, így aktivizálja különböző érzékszerveinket, ami a multimodális érzékelés mélyebb megértése felé vezet.
 
  

Az őszi Gombold újra pályázatán ez a munka meghozta neki a legjobb magyar tervező díját is.
 

Vass Csenge kutatásának tárgya az embernek a természetben tapasztalt véletlenszerűségekhez fűződő kapcsolata, pontosabban eme kapcsolat azon formái, amelyek a művészet közegében materializálódnak. Mestermunkája a kristályosodás jelenségére épül. Olyan anyagi felületek létrejöttének folyamatát kísérte végig, amelyeket a véletlenszerűségben rejlő kontrollálhatatlanság irányít. A munka végeredménye egy konceptuális installáció, melyet Morphogenesis néven mutatott be.
 
 
Ennek alapja öt darab, eltérő karakterű anyagból készült testforma. A „testhéjak" anyag- és formaminőségét a kézfej helyén elindított kristályosítás folyamata alakította. 
 
  
 
A plexihengerekben kiállított test-tárgyak futurisztikus látványa önmagában elgondolkodtatja az embert. A kialakításuk folyamata, ill. a tudat, hogy a búra alatt az ökoszisztéma folyamatosan végzi a maga dolgát, egy mélyebb reflexivitást ad az értelmezéshez.
 
 
Összességében elmondható, hogy az ember bármivel foglalkozik ebben az életben - tudós, művész, segítő, vagy a világ elől elbújt remete - minden vívmánya, tette és gondolata egyben a saját maga megismerésének és fejlődésének újabb állomása.
 
_________
Nyitókép: az esemény vetítéséről
 
További képek: a MOME weboldaláról a hallgatók munkáiból
Konzulensek: Veres Bálint, Kele Ildikó, Kotschy András
Témavezetők: Harmati Hedvig, Szűcs Edit
 



Hasonló hírek