A szolnoki székhelyű Alexandre Trauner Art/Film Fesztivál szervezői évek óta kifejezetten képzőművészeti témájú filmeket várnak a filmfesztivál versenyprogramjába, olyan alkotásokat, amelyek képzőművészekről, művészeti csoportokról és ágakról szólnak, vagy a képzőművészet eszközeivel készülnek.
Alexandre Trauner nevét felvéve új perspektívák is megnyíltak a fesztivál előtt, a mozgókép/mozi látványvilágát meghatározó művészet is a fesztivál fókuszába került. A cél egy olyan hagyományteremtő esemény életre hívása volt, ahol kétévente a látványtervezők és a képzőművészek kerülnek a középpontba. 2018-ban ezért új kategóriában, az
Európai Egészestés Játékfilm kategóriában is nevezhetők filmek a fesztiválra, ahol a film látványvilágát és látványtervezőjét díjazzák.
A szervezők a hagyományos képzőművészeti filmes versenykategóriában is rendkívül különleges filmgyűjteményt tárnak idén a közönség elé, friss, hazánkban még be nem mutatott alkotásokkal. Rövidfilmek, portréfilmek, animációk és kísérleti filmek impozáns válogatásával készülünk az idei őszre.
A képzőművészeti kategóriában idén összesen 82 alkotás mutatkozik be, amelyeknek nagy része képzőművészetről szóló dokumentumfilm, köztük Horkay István és Orosz István fikciós elemeket is felvonultató animációs dokumentum-legendája, az Albrecht Dürer rinocérosza. A fametszet születéséről, a hozzá kapcsolódó valós és mesés elemekről, továbbá a gyarmatosítás korának hajnaláról szóló, fikciós elemeket, sőt a mai kornak szóló utalásokat is felvonultató kísérleti filmmontázst 2017 novemberében a Műcsarnokban videó-installáció formájában is láthatta a nagyközönség.
A magyar képzőművészeti filmek között 9 művészportré szerepel: Csíkszentmihályi Róbert szobrászművész, Schmal Károly festő és grafikus, Balázs János festő-költő, Olasz Ferenc fotográfus, Sára Ernő, tervezőgrafikus, M. Novák András festőművész, valamint Prokop Péter pap-festőművész életét bemutató film. Szemadám György Műcsarnokban megrendezett életmű-kiállítása kapcsán készült riportfilm, valamint egy kettős portré Buda István szobrászművészről és Pázmány Péter-szobráról és is versenyben van.
Az orawkai (Kisárva) fatemplom történetéről szól Bánki Ákos filmje, amely egy kis lengyel faluban áll.
Odegnál Róbert rövidfilmje a Noiré egy külvárosi iskola rajztanáráról szól, ahol unott diákok és fásult kollégák között próbál helytállni. Éjszakáit azonban igazi szenvedélyével tölti: fáradhatatlanul rajzolja első képregényét, film noirba illő sötét sikátorokkal, gengszterekkel, valamint egy igazságos magánzsaruval, aki történetének főszereplője.
A szabadkai származású Siflis Zoltán dokumentumfilmjében a kinematográfia két délvidéki és közép-európai úttörőjének, Lifka Sándornak és Bosnyák Ernőnek az életét és munkásságát dolgozza fel.
Nemzetközi hírű alkotók életét feldolgozó filmek is láthatók lesznek a fesztiválon. Generációjának világviszonylatban is egyik legsikeresebb német festőművésze, Neo Rauch, Annemiek Punt holland szobrászművész, Alekszej Vlagyimirov ukrán szobrász, Andrzej Strumitto, valamint Jacek Sroka lengyel festőművészek, Denny Moers Rhode Island-i fotóművész, Josh Tripoli, amerikai festőművész, Gerald Squires, újfundlandi festő, Carlos Jairrán venezuelai szobrászművész és Dusan Milavec díjnyertes szlovén látványtervező életéről és munkásságáról szóló portréfilmet láthatnak többek között a nézők.
Az üres tér meséje című lett film a híres európai díszlettervező, Andris Freibergs életét mutatja be, amelyben közel 80 évnyi siker, tragikus veszteség születés és halál is szerepet kapott. Látható lesz dokumentumfilm egy az ISIS elől menekülő jezidi festőről és a bajor figuratív művészről, Ugo Dossi-ról, aki a tarot, a hipnózis, a kollektív tudatalatti területén mutatta be munkáit, többek között a Velencei Biennálén is.
Egyedi projekt és izgalmas film a Street River, amely az Amazonas vidéki első szabadtéri galériát mutatja be, ahol az alkotók végül - a művészeti párbeszéd létrejötte miatt kapott fenyegetések okán - száműzetésbe vonultak. Hasonlóan érdekes film-élményt kínál a mágusként, néha csalóként is emlegetett brit művész, Tony ‘Doc’ Shiels pályafutását bemutató film, amely arra keresi a magyarázatot, hogy az alkotót végül miért radirozták ki St. Ives város művészeti életéből. Bemutatnak dokumentumfilmet brit képregény-alkotók életéről /Comic Book Kingdom/, és Németország egy elhanyagolt városáról, Halle-Freiimfelde történetéről, ahol a városközpont újjáalakítását graffitik és street art segítségével oldották meg.
A brit filmiparban vágóként elismert Martin Cooper filmje 12 nemzetközi művész szemszögéből fedezi fel a kortárs kalligráfia világát és azt, hogy miért egyre jelentősebb művészi kifejezési forma ez a mai digitális világban. Az Aranymérő a 17. századi, holland Aranykor festészetén keresztül mutatja be a globalizáció és a kapitalizmus kezdetét.
Dokumentumfilmet láthatnak az érdeklődők az izraeli Ron Arad tervező/ építész-művészről, aki nagy örömmel tör össze Fiat500-asokat. A film egy hektikus pillanatában szegődik nyomába, amikor éppen egy nagy jeruzsálemi kiállításra készül. Egy utcai művész az illúziók világába csalogatja a főhősnőt Julie Boehm: Párizs, tiéd vagyok című kisjátékfilmjében. A francia kisfilm a táncfilm és az animáció keveréke, ugyanitt lesz kalligráfiát és táncot párhuzamba állító kísérleti film is a repertoárban.
A svájci Hafis és Mara egy egymástól nagyon különböző művész-házaspárról szól, a svájci-libanoni Hafis Bertschingerről és hűséges feleségéről és támogatójáról, Maráról. Hafis idősen is szenvedélyesen alkot, imádja a kísérletezést és a kihívásokat a művészetében, a kapcsolatokban és a mindennapi életben. Viszont a művészet iránti feltétlen elhivatottsága és impulzív személyisége sok-sok fájdalom forrása is. A film a csendes feleségre, Marára is összpontosítja a figyelmet, aki nélkül egyáltalán nem jöhetett volna létre a művészi szárnyalás.
Vetítések, mesterkurzusok, közönségtalálkozók, koncertek bőséges és igényes kínálata mellett az Alexandre Trauner Art/Film Fesztivál legfontosabb jellemzője, hogy ösztönzi a filmeseket a képzőművészeti témájú alkotások készítésére, mindemellett felhívja a nemzeti és nemzetközi szakmai színtér figyelmét a filmes látványtervezők munkásságára.
________
