Bezárás

Keresés

Bezárás

Odüsszeusztól Barbie-ig - Avagy a rózsaszín viszontagságos története

Vanyovszki Mária

Az utóbbi két év rózsaszín trendjét kétségtelenül a Barbie film erősítette fel és jó eséllyel változtat a divatárnyalat használati szokásain. A színeket gyakran kisajátító történelmi és társadalmi ügyek ugyanis erre az árnyalatra is rátették a maguk terhét.
 
A Barbie film elképesztő nézőszámait nemcsak a rózsaszín ködnek, hanem a jól felépített, tudatos marketingnek is köszönheti. A jelen írás készültekor egymilliárd dolláros bevétel fölött járó mozisiker előállítási költsége a nyilvánosan elérhető adatok szerint 145 millió dollár volt.
 
Ezen felül költöttek reklámkampányra 150 millió dollárt.
Nagyjából az első castingok óta, azaz két éve jelen van a téma a médiában. A 2022-es CinemaCon tavaszi eseményén kihelyezett Corvette-es Barbie kép óta pedig mintha önálló életre kelt volna a jelenség. A divatba egy évvel a film megjelenése előtt már elhozta a rózsaszín őrületet.
 

A téma egyébként is könnyen prezentálható. A világot megrengető társadalmi események közepette jólesik a léleknek a gyerekkor nosztalgikus körében foglalkozni olyan emberi dilemmákkal, mint a női és férfi lét, az anyaság, szerepvállalások, önismeret, önértékelés, stb.
 
És ha mindezt felöntjük az öltözködés látványos elemeivel, divatházak, magazinok és celebek áradata ülhet fel a rózsaszín Corvette-re.
 
 

A KEZDETEK

Az árnyalat első említését Homérosznak tulajdonítják, aki időszámításunk előtt a 8. században, az Odüsszeia soraiban, a hajnal leírásánál hasonlítja az eget a virág színéhez. Magyarul, Devecseri Gábor fordításában ez így hangzik:
 
„És hogy a rózsásujjú Hajnal kélt ki a ködből”
 
A kifejezést később egy görög botanikus alkotta meg a 17. században, aki a szegfű színes, fodros széleinek leírására használta.
 
A divatiparba az 1700-as években került be, amikor az európai arisztokraták kedvelt színévé vált. Férfiak és nők egyaránt viselték, a luxus és az előkelőség szimbólumaként halvány, púderes árnyalatokat alkalmaztak.
 
Sir Miles Stapylton, 4th Bt of Myton
Photo credit: York Museums Trust

A szín egyik legismertebb népszerűsítője, Madame de Pompadour volt.
 
La Marquise de Pompadour
Photo credit: The Bowes Museum 
 
A XV. Lajos szeretőjeként ismertté vált úrhölgy annyira szerette ezt a színt, hogy 1757-ben a francia Sèvres porcelánmanufaktúra róla nevezte el a rózsaszín egyik új, általuk megalkotott árnyalatát, a Rose Pompadourt.
 
 
A Sèvres porcelánjai a 18. században értékes státuszszimbólumnak számítottak, a rózsaszínt a királyi udvar fényűzésével társították.

Akkoriban nem tekintették „lányos" színnek, mindkét nem felnőtt tagjai viselték. A csecsemőket ekkoriban fehérbe öltöztették. A gyerekek növekedésével a rózsaszínt inkább a kisfiúkhoz kezdték társítani, mivel a katonai, maszkulin vörös halvány árnyalatának tekintették.

A rózsaszín elnőiesedése a 19. század végén kezdődött, amikor a szín beszivárgott a mainstream öltözködésbe. A tömegtermelés felhígította az árnyalat jelentőségét, már nem társították a gazdagsággal. Ahogy egyre több tervező jutott hozzá a színhez, a rózsaszín a nőiességet kezdte jelképezni, amivel párhuzamosan a férfiak sötétebb színekre váltottak, meghagyva a pasztell árnyalatokat a hölgyeknek.
 

20. SZÁZAD

A második világháborúval ez a tendencia felerősödött. Az Egyesült Államokban a rózsaszín erőteljes színe lett azoknak a kampányoknak, amik a nőket arra ösztönözték, hogy a háztartásra, a nőiség megélésének otthoni értékeire koncentráljanak. 1953-ban a first lady Mamie Eisenhower is egy rózsaszín ruhát viselt férje beiktatásán.
 
A painting of Mamie Eisenhower in her pink inaugural gown - The White House Historical Association
 
A háború utáni reklámok az ideális háziasszonyt fodros, színes ruhákban ábrázolták, a férfiak divatja pedig a katonai szolgálatuk egyenruháját tükrözve tovább egyszerűsödött.

A rózsaszín előkelő rangját a hatvanas években Jackie Kennedy ikonikus Chanel kosztümjei hozták vissza, ill. Marilyn Monroe fényűző lányványdarabja a Gentlemen Prefer Blondes című filmben.

A gyerekek öltözködésében sokáig tartotta magát a pink mindkét nem viseletében. 1927-ben a Time Magazine egy több amerikai üzletre kiterjedő felmérést közölt a nemekhez illő színekről. A válaszolók hatvan százaléka a rózsaszínt a fiúknak tulajdonította. Ebben az időszakban még tartotta magát az elv, hogy a rózsaszín a vörös árnyalata, ami alapvetően férfias, ezért leginkább a kisfiúknak való. A kéket a szelídség és a szüzesség szimbólumaként a kislányoknak ajánlották. Más kiadványok azt javasolták, hogy a kék szemű babákat kékbe pólyázzák, mert az mutatós, megint mások pedig azt hirdették, hogy minden csecsemőnek a rózsaszín áll a legjobban.

A történészek véleményei megoszlanak a váltás okáról, van ugyanakkor néhány érdekes történelmi esemény, amely a szín viszontagságos szerepéhez hozzájárulhatott.

A holokauszt idején a nácik egy jelölési rendszert alakítottak ki a különböző csoportok azonosítására, akiket koncentrációs táborokba vittek. A rózsaszín háromszöget azokhoz rendelték, akiket ún. „szexuális bűnözőknek" tartottak. A nácik által használt jelzés az 1970-es években vált széles körben ismertté, amikor a rózsaszín háromszöget a melegjogi aktivisták kezdték a kiállás jeleként elővenni. Bár ez már azután történt, hogy a szín a nyugati korszellemben a nőies jelzőjévé vált, feltételezhető, hogy a rózsaszín háromszög újbóli megjelenése súlyosbította a nemi alapú használatot, vagy akár tabuvá is tette a férfiak számára.

A babaruhák színek szerinti megosztását egyes források szerint felerősítette a magzati ultrahang megjelenésével elérhető nemi beazonosíthatóság az 1980-as években. A szülőknek hirtelen lehetőségük nyílt arra, hogy kifejezetten fiú vagy lány ruhákat, kellékeket vásároljanak, és az iparágak teljes erővel rárepültek erre a marketinglehetőségre.

A nyugati kultúrák tendenciáival szemben keleten egész más szokásokkal találkozhatunk. Indiában például a rózsaszínt mindkét nem számára megfelelő árnyalatnak tekintik, a férfiak általában rózsaszín ruhákat, díszeket és turbánokat viselnek - különösen az észak-indiai Radzsasztán államban.

Az utóbbi évtizedekben a pop, a hírességek és a hip-hop kultúrája is egészen különböző módokon alkalmazta a színt: előszeretettel viselték a korai punk csoportok; emlékezetes a Jean Paul Gaultier tervezte lágy rózsaszínű, kúp alakú melltartós body Madonna számára, vagy Cam'ron amerikai rapper, rózsaszín öltözékei, aki már a kétezres évek eleje óta példaként szolgál arra, hogy az árnyalat férfiszínnek is tekinthető.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

A post shared by @mr_camron

 

A rózsaszínt az egység szimbólumaként 1991-ben kezdték használni, amikor a pink ribbon (rózsaszín szalag) a mellrák elleni küzdelem hivatalos nemzetközi szimbóluma lett. Azóta több különböző csoport használta a színt figyelemfelkeltésre vagy erődemonstrációra.

Ma már egészen különböző árnyalatokból válogathatunk; így pl. a lazac a férfi öltözködésben bátrabban teret nyerve egészen a vőlegényi öltönyökig menetelt.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Entertainment Weekly (@entertainmentweekly) által megosztott bejegyzés


A Barbie film által újra felfedezett színpaletta az öltözködés mellett egyre jobban teret hódít a lakberendezés és a design elemek kivitelezésében is, mellyel kicsit visszatérhetünk a Sèvres porcelán hagyományaihoz, és a homéroszi hajnal színeit idéző szegfűs dekorációkhoz.
 
______
Források: cnn.com, vmagazine.com, time.com, hunterlab.com, artandobject.com.
 
Címkék: Barbierózsaszín



Hírlevél feliratkozás
A hírlevélküldéssel kapcsolatos adatkezelési tájékoztatót elolvastam és tudomásul veszem

Hasonló hírek