Vannak művészek, akik megvalósítják, amit sokan álmodni sem mernek. A valóságlátásnak egy olyan alternatíváját tárják elénk, melyben az élet lényegét, létezésünk mikéntjét és miértjét gondoljuk újra. Az öltözéktervezésben is ezt keresem mindig, és extázisban kavargok az olyan bemutatók után, ahol a felvonuló modellek látványa, az öltözékek egyedisége és kimunkáltsága, majd mindehhez a helyszín és a zene összhangja egy ilyen élménnyel terít le, mint Kiss Márk legutóbbi bemutatója.
Múlt héten a Kiscelli Múzeum misztikus templomterének hangulatában kelt életre az
Apocryphia,
Kiss Márk negyven öltözéket felvonultató couture kollekciója. Az hogy
Márk újra tervez, ahogy a címben fogalmaztam, nem teljesen helytálló kijelentés, mert bár az utóbbi években hasonló kaliberű, önálló bemutatóval nem jelentkezett, minden egyes kreatív munkájában, fotóanyagaiban és az ismert előadóművészek számára készített stylingjaiban ott van az alkotói attitűd. Nem egyszerűen felöltöztet, hanem eközben is tervez, álmodik, maga készítette ruháival és a hozzá igazított stylingjaival világot teremt.
Kezdem a névvel: Apocryphia. A görög kifejezés jelentése „elrejtett”, és eredetileg azokra az iratokra, könyvekre használták, amik nem voltak benne a kánonban, eltitkolták őket a nagyközönség előtt, csak a beavatottak olvashatták. A vallások alakulásával és tagolódásával a kifejezés használata is módosult, árnyalódott; a keresztény kultúrkörben ma elsősorban a bibliai kánonba be nem került könyvekre, iratokra használjuk.
Márk kollekciója valóban nem a mindennapi kánon része. Nem fog szembejönni az utcán, és nem fog mindenkinek tetszeni, ahogyan anno Alexander McQueen-nek is imádói mellett meg nem értői, sőt gyalázói is akadtak.
A negyven öltözékből összeálló couture kollekció főleg fellépő és alkalmi ruhákat tartalmaz, ebből hét férfi szett. A nyolcvanas, kilencvenes évek hangulatát idézi, azon belül is a Disco kultúra elemei köszönnek vissza, melyhez finoman keveredik egy "Hystorical” hatás, a kora középkor gótikus stílusú öltözködéstörténeti elemeinek újragondolásával.
Merész színek, elképesztő anyagok és vállaltan excentrikus formák. Mindez egy olyan magas minőségű megvalósításban, ahol jól megfér egymással az óriás flitter a gyönggyel, a szőrme a muszlinnal, a lakkbőr a csipkével.
A ruhákon megjelennek olyan kézműves elemek, mint a gyöngyhímzés, illetve a tradicionális erdélyi zsinórhorgolás és a makramé csipke.
Ezeket a kézi díszítéseket, gyöngyözés, hímzés és egyéb applikációkat
Márk maga keszítette, a makramék pedig a nagymama keze munkáját dicsérik.
Az újrahasznosítás és kézműves tradíciók a luxusba emelve.
El nem tudtam képzelni, hogy annyi pörgés és megbízás mellett, ami
Márknak van, mikor volt ideje minderre. Kérdésemre megtudtam:
Másfél hónap alatt készült el. Éjszakánként!
Aki tervezett már valaha kollekciót, de akár csak egyszer az életben varrt, vagy bármit kézimunkázott, az talán fel tudja fogni ennek a kijelentésnek a jelentőségét. Amikor az elhivatottság és a szenvedély tehetséggel, kitartással és szorgalommal párosulva valósítja meg a lehetetlent!
A kétkedők számára így lesz az Apocryphia a hihetetlen, a beavatottaknak pedig a kinyilatkoztatás egy újabb mesteri formája.
A Kiscelli Múzeum templomtere puritán ugyanakkor magasztos, történelmi falaival, a benne megélt több száz éves históriák emlékeivel egyszerre olvasztotta be és emelte ki az outfiteket.
A rendkívül profi modellek mellett elismert művészek is helyet kaptak a kifutón, köztük Dobó Kata, Wolf Kati, Keveházi Krisztina, Iszak Eszter, Dér Heni; csupa olyan ember, akikkel a tervező rendszeresen dolgozik együtt és nőként, ill. előadóként folyamatosan inspirálják.
Vágyunk közéjük tartozni!
A kollekcióban fellelhetőek a TV2 szórakoztató műsoraiba Márk által tervezett fellépőruhák újragondolt verziói.
Összes képünk a bemutatóról:
