Jiri Kalfar Merő Péterhez hasonlóan korábban balettművész volt. A színpadi tapasztalat mindkét tervezőnél egy olyan nyilvánvaló szabad látásmódot eredményez, amiben a képzelőerőt szemmel láthatóan nem gátolják idő, tér, trend és egyéb anyagi tényezők.
A Budapesten bemutatott legutóbbi öltözéksor minden darabja megérne egy külön elemzést. Az eklektikusságában is harmonikus kollekció első négy lookja a fekete, ill. a bordó jegyében készült. Az anyagdarabokat maximálisan felhasználó tervező merész és elegáns kombinációit egyedi szabászati megoldásokkal, történelmi íveket idéző, mégis modern elemekkel teszi sajátjaivá.
Az ötödik öltözéktől egyre inkább egyértelművá válik az inspirációs háttér, a viktoriánus kor, melynek pompáját Jiri Kalfar úgy építi be a mai hétköznapi sziluettekbe, hogy ruháit látva más viseletet nem is tudok elképzelni.
A kétféle anyagból szabott, farmer culotte, díszes kabátkával és fejkötővel stílusosan egyedi párosítás.
Abszolút kedvencem a romantikus maxiruha a ráhelyezett fehér fűzővel és a teljesen eltérő hangulatú, csíkos mintázatú, összességében mégis harmonikus egységet alkotó blézerrel.
Ezt vezeti át a flitteres királykék két különböző hangulatába, mely öltözékek kicsit a bemutató csúcspontjaként is érzékelhetőek.
Innen tér vissza a fekete fehér hangulatokba: merész csipkék, konszolidált zakók, brossok, szoknyák, nadrágok.
A viktoriánus kor zárt öltözékei keverednek itt a kurtizános, kacér megjelenéssel, hogy aztán a végén megjelenő kockás szövettel és az ezt követő óarany csipkékkel visszatérjen az angol szabászatot idéző, annak mai és egykori pompájához.
Fotókredit: Holecz Endre / MTÜ
