2026. január 23.
Kevés divatmárka élt át akkora reputációs válságot az elmúlt évtizedben, mint a Dolce & Gabbana 2018 végén. A luxusdivat egyik legismertebb olasz neve néhány nap alatt vált a kulturális érzéketlenség és a rasszizmus vádjának szimbólumává, és került gyakorlatilag parkolópályára Kína legfontosabb platformjain. A botrány nemcsak egy rosszul sikerült reklámkampány következménye volt, hanem egy hosszabb ideje formálódó márkaképet is felnagyított, amelyben sokan eleve problematikus attitűdöket láttak.
A válságot egy Kínának szánt digitális kampány robbantotta ki. A videókban egy kínai modell olasz ételeket próbált enni pálcikákkal, miközben a narráció infantilis, lekezelő hangnemben „magyarázta” az európai konyhát. A szándék humorosnak tűnt, de a fogadtatás katasztrofális lett: a kampányt széles körben rasszistának és kulturálisan érzéketlennek minősítették. A helyzetet tovább súlyosbította, amikor nyilvánosságra kerültek olyan, állítólag Stefano Gabbana nevéhez köthető üzenetek, amelyekben a tervező sértő kifejezéseket használt Kínára és a kínai közönségre.
Részlet a videóból
A következmények azonnaliak voltak. A sanghaji nagyszabású divatbemutatót az utolsó pillanatban lemondták, a kínai e-kereskedelmi óriások eltávolították a márka termékeit, számos híresség megszakította az együttműködést a céggel. Egy olyan piacon, amely a globális luxusfogyasztás egyik legfontosabb motorja, ez gyakorlatilag teljes piacvesztést jelentett.
Az eset a divatipar egyik sokat idézett példájává vált arra, milyen gyorsan válhat egy globális kampány reputációs csapássá, ha kulturális érzékenység hiányzik belőle. A szakértők szerint a válságkommunikáció hitelessége és a helyi közönség valódi megértése legalább olyan fontos, mint maga a kreatív üzenet, különösen olyan piacokon, ahol a fogyasztók szerepe meghatározó a globális bevételekben.
Több mint hét évvel a kínai botrány után a Dolce & Gabbana a 2026-os milánói férfi divathéten is kritikát kapott a casting miatt.
A márka „The Portrait of Man” című AW26-27 őszi/téli bemutatóján szinte kizárólag fehér bőrű, barna hajú férfi modelleket szerepeltettek, ami sok kommentelő és divatkritikus szerint a „50 árnyalatnyi fehérség” képét idézte, rámutatva a sokszínűség gyenge érvényesülésére még ma is.
Ezt a casting-választást online véleményvezérek és közösségi média-posztok is élesen bírálták mint a diverzitás hiányának példáját, különösen egy olyan iparágban, ahol a reprezentációról és identitásról folytatott diskurzus egyre fontosabbá válik.
A kritikák olyan megjegyzéseket foglaltak magukban, amelyek azt hangsúlyozták, hogy egy nemzetközi márkának tükröznie kellene a globális közönség sokszínűségét, különösen egy olyan bemutatón, amely az egyéniség ünneplését hirdeti.
