„Az a fajta biztonságérzés, amit a természet állandóságából és ciklikusságából meríthetünk, hogy minden reggel felkel a nap, és minden tavasszal kivirágoznak a fák, nagy megnyugvást és új erőt tud adni, különösen a nehéz, bizonytalan időszakokban.”
Hajgató Sára Botanika márkanév alatt, a természettel összhangban készíti növényi festékekkel színezett öltözékeit. Jelenleg Budapesten él, de nem volt ez mindig így, és úgy tűnik, nem is tart már sokáig a fővárosi életmód.
„Nemzetközi gyerekkorom volt, apukám diplomataként dolgozott, én Kairóban születtem. Az egyiptomi évek után Angliában is töltöttem egy meghatározó, ötéves időszakot. Talán ebből az életmódból ered, hogy a gyökerek, a föld, a növények és a természetben való biztonság keresése lett az utam.”
Felnőttként közel egy évet élt Kambodzsában, és Európában is sokfelé utazott. A világban szerzett széleslátókörűséggel és az anyanyelvi angol nyelvtudással hazatérve Sára az ELTE Bölcsészkarára járt, ami mellett a Rotschild Klára divattervező iskola kétéves szakképzését is elvégezte.
„Az útkeresés közben egyre erősebbé vált bennem az érzés, hogy ez a szülőhazám, itt kell boldogulnom. Sodorhat ezerfelé a szél, ez marad az origó.”
Az alkotói munkát textilékszerek készítésével kezdte, de a boltban kapható fonalak és kellékek nem elégítették ki kreatív elképzeléseit. A színes italporokkal való kísérletezés után talált rá a növényi festésre.
„Olyan emberek kerültek a látókörömbe akkoriban, akiktől nagyon sokat tanultam. Úgy rendezte az élet, hogy egyre egyértelműbbé vált, ez az az út, amit járnom kell.”
A Botanika márkát 2012-ben indította el, amit bő egy év tanulás és kísérletezés előzött meg.
„Bár a népi hagyományainkban töretlenül jelen van a természetes festés, a kortárs designban viszonylag kevésbé volt ez képviselve.”
Sára először textilkiegészítőket és kendőket készített; nemrég indított webshopjában már a növényekkel festett ruhái is elérhetőek.
Kizárólag magas minőségű, természetes alapanyagokkal dolgozik - gyapjú, kasmír, selyem, pamut, len, kender - amiket magyar kereskedőktől szerez be.
„A növényi festés egy fenntartható alternatívája a petrokémiai festékeknek és a kőolajalapú színezékeknek. A személet átjárja az egész folyamatomat, ezért figyelek arra is, hogy helyi gazdaságra támaszkodjak és ide forgassam vissza a pénzt.”
A festéshez őshonos, vadon megtermő és egzotikus növényeket is használ. Van, amit maga termeszt, van, ami szülei kiskertjéből kerül ki; együttműködik továbbá egy öko-közösséggel, és a vadonból fenntarthatóan összegyűjtött növényekkel is dolgozik.
„Szerencsére sok az invazív festőnövény, mint pl. az aranyvessző, és a gazdák hálásak, amikor ezeket összegyűjtöm. Vagy a diónak a burka mások számára hulladék, nekem festőanyag. Ha pedig egzotikus növénnyel szeretnék dolgozni, fenntartható forrásokból szerzem be.”
A növényi festés klasszikus folyamata a textil beavatásával kezdődik: ”Alaposan kimossuk belőle a szennyeződéseket és a felületkezelési anyagokat, utána bepácoljuk, ezt követően egy leszűrt festőlében, vagy növényi részeket tartalmazó lében főzzük. Nem forralásig, csak jó melegen tartva. Minél töményebb festőlében minél hosszabb ideig hagyod a kelmét, annál intenzívebb lesz a szín. Ez alól szinte csak az indigó kivétel.”
Amilyen egyszerűen hangzik, annyira bonyolult és időigényes a folyamat, melyek mögött hosszú évek tanulása és kísérletezése áll. Különbözőképpen kell kezelni például a növényi és az állati szálakat.
„A leggyakoribb kérdés, amit szoktam kapni, hogyan lesz tartós a szín. Nagyon sok szemponton múlik: meghatározza a textil, az alapanyag, a festőnövény és ezek kombinációja.”
Az elmúlt tíz év tapasztalata a növényekkel és a természetes technikákkal nemcsak a textilfestés mesterévé tette Sárát, de az élethez való viszonyát is folyamatosan formálta.
„Az elvárásokat nagyon hamar el kell engedni. Ugyanabból a kertből, ugyanabból a földből az év ugyanazon napján szedett növény nem biztos, hogy pont azt az árnyalatot fogja adni a következő évben.
Számtalanszor megtörténik az is, hogy valami, amit például olajzöldnek várnék, szürke lesz. Ezért fontos, hogy olyan megbízókkal dolgozzak együtt, akik ezt el tudják fogadni, vagy éppen ezért keresnek meg.
A másik a türelem. Ahogy februárban sem tudsz levelet szedni a fáról, hanem meg kell várnod a tavaszt, a festési folyamatot sem lehet sürgetni. Ha megpróbálom húsz percbe sűríteni azt, amihez igazából egy óra húsz perc kell, az mindig megbosszulja magát.
Az erőforrásokhoz való viszonyomat is formálta ez a tudás. Az egész életünket átjárja a fenntarthatóság: nem folyatom a vizet, lekapcsolom a villanyt, kihúzom a konnektort, nem használok autót, szelektíven gyűjtök, komposztálok stb.”
Beszélgetésünkkor már a vidékre költözés lehetősége is előkészítés alatt áll.
„Nem egy teljesen nomád életre vágyom, hanem az összhangot keresem, hogyan lehet a természetet elfogadva együttműködni vele. Nagy hálával megközelíteni azt a bőséget és megbízhatóságot, amit a természet ad, és nem kizsigerelni, hanem visszapótolni és visszaforgatni, amit elveszünk. Célom, hogy a kertünkben olyan rendszer álljon össze, amiben minden növénynek és élőlénynek van helye. Gyulai Iván gondolata, hogy nincs kártevő, csak olyan helyzet, amikor a diverzitás nem elég nagy ahhoz, hogy minden állatnak meglegyen benne a szerepe. Ha elég fajtanövényed van, akkor ott a tetűnek is, meg a hernyónak is meglesz a maga helye. És nem feltétlenül kell permetszerrel nekiugranunk, hanem megkeressük, mi az a növény, ami bevonzza a hiányzó láncszemet.”
Sára a járványhelyzet előtt rendszeresen tartott workshopokat, ahol a textilipari szakemberek mellett gyakran fordultak meg várandós nők és kisgyerekes anyukák, akiknél ebben az életszakaszban egyre fontosabb a természetesség felé fordulás. Tanárok is jártak hozzá, akik kreatívabban akarták feldolgozni óráikon ezeket a témákat. Voltak, akik Covid alatt is jelentkeztek, hogy otthon vannak gyerekekkel és szeretnének valami kreatívat csinálni, amihez a Sára oldalán rendelhető »Fesd magad« készletek jó eszköznek bizonyulnak.
„Ha valaki szeretné ezt kipróbálni otthon, kicsiben is elkezdheti például kurkumával és hagymahéjjal. A textilfestés jó eszköz arra, hogy az emberek a ruhatárukra másképp tekintsenek. Amint ezzel a tudással picit felvérteződnek, többé nem baj, ha valami foltos lesz, mert még több folttal egy új megjelenést adhatunk neki. Az sem gond, ha valami kifakul, mert át lehet festeni.
Ha a terv egy kreatív délután a gyerekkel, ahol kipróbálják mi az a sav, mi az a lúg, személtethetik egy pólón lila káposztával. Ha ugyanis pici lúgot, vagy pici savat pl. szappant és citromlevet csöpögtetsz a lila káposztával megfestett textilre, teljesen megváltozik a szín. Van egy ázsiai divattervező, aki a savas esőre akarta felhívni a figyelmet. A modelleket lila káposztával festett ruhában kiküldte az esőbe, és ott mindenki szeme láttára változtak meg a ruhák színei.”
Sára tervei között szerepel egy könyv írása, melyben Magyarország festőnövényeit és hagyományait mutatja majd be.
„Nagyon gazdag történetünk van a kékfestéstől kezdve a különböző népviseleteken megtalálható színemlékekig, amiket izgalmas lesz feltérképezni. Nem egy tudományos könyvet szeretnék, hanem olyat, ami esztétikus kivitelezésben a mai ember számára elérhetővé teszi ezt a gazdag kultúrát és tudásanyagot.”
______
