Az Apollo Galériában megrendezett 15. BCFW nyitó napja nemzetközi feltörekvő márkákról és fiatal magyar tehetségekről szólt, akik hármasával mutatkozhattak be a közönségnek országok szerinti bontásban. A tágas belső térrel rendelkező, indusztriális helyszín méltónak bizonyult egy divatesemény megrendezésére. A korábbi évekhez képest már ezen a napon is nagyszámú publikum jelent meg divatra éhesen a hely vörös fényeiben.
A pénteki napot a szerb csapat, Budislava, Tijana Milutinovic, Lalica és Milutin nyitotta.
Közülük kiemelkedett Milutin a Vivienne Westwoodot idéző avantgard stílusával, melyet többek között rojtjaival, patchwork részletekkel, izzó piros lakkbőrrel ért el.
A textilmérnöki végzettséggel is rendelkező Milutin nadrágjai statement szabásvonalát futurisztikus hatást keltő többlet bőséggel törte meg két oldalon.
Az extravagáns kiegészítők szintén hozzájárultak ahhoz, hogy ő volt az egyik legemlékezetesebb tervező a divathéten.
A letisztult, klasszikus formákra alapozó Tijan azzal ért el különleges hatást, hogy néha mintha egyenesen kerülte volna a tudatos szabást és csak véletlenszerűen varrt volna össze két eldolgozatlan, téglalap alakú anyagot. Ruhái sziluettje, esése és járás közbeni mozgása tette egyértelművé, mekkora matematika van ebben a kollekcióban.
A Budislava által tervezett fekete-fehér szettek kontrasztosságával és drámai sziluettjeivel hívta fel magára a nézők figyelmét.
Lalica 2025-26 őszi-téli szezonjára barnás-drappos összhatást képzelt el, melyek harmóniáját hol kék kiegészítők alkalmazásával, hol eltérő stílusú anyagok párosításával tört meg.
A szlovén csapatot Aemona, Brencha és MNKCL képviselte a második show során.
Külön szeretném kiemelni személyes kedvencemet, Aemonat. Merész és vagány részletekkel tűzdelt, egyszerű szabásvonalai, hosszú egyenes vonalú, atléta szabású, végtelenségig letisztult ruhái azt deklarálták: az öntudatos megjelenéshez nem kell sok és főleg nem kell nagy felhajtás. De kell az a pár gondosan kiválasztott apró részlet, melytől az öltözet egyedivé válik.
Egyenes vonalú szürke ruháján például a figyelemfelkeltő részlet csupán egy átlósan futó szabásvonal a szoknya alsó harmadán, mely segítségével keletkezik egy diszkrét bőség a jobb oldalon, és már libben is a ruha!
A Brencha által felvonultatott kollekcióból a gyümölcsmintájú miniszoknyás szett volt e leginkább emlékezetes annak játékossága okán. A sziluett és a print együttesen izgalmas hatást eredményeztek. Ott volt az újszerű, a saját hang, azonban ezt a további ruhadarabokon nem sikerült elérnie; a drappos-barnás szettjei, illetve a piros és a fekete öltözete együttesen kevésbé keltettek kollekció hatást.
MNKCL szintén felkerült nálam a kedvencek listájára, hiszen nyomtatási technikákkal való kísérletezésével, szabásvonalaival számomra ő volt a leginkább újat mondó és egyedi. Ennek a kollekciónak a legnagyobb erőssége, hogy másokkal nem, vagy nehezen összehasonlítható. Ritkán ennyire elbűvölő az újrahasznosított anyagok felvonultatása a kifutón. A tervezőnek azonban sikerül elkerülnie az erőszakos hulladékfelhasználás kényszerét, mely a mértéket könnyen eltolhatja egy second-hand érzés irányába. A tervezőnek azonban teljes mértékben sikerült az újszerűség, újdonság hatását kelteni.
A harmadik körben a szlovák csapat mutatkozhatott be Monika Mandac, Rudolf Stastny és Maria Stvrtecka tervezők által.
Monika Mandac „Szabálytalan szépség” nevű kollekciójának alapjául az aszimmetrikus esztétikát választotta, mely alapvetően fekete, fehér és szürke. Emlékezetessé a nyers, eldolgozatlan szélek, ejtett, hangsúlyos vállak, kissé feminin szabású férfiingek teszik ezeket a szetteket.
Rudolf Stastny egy jól megkülönböztethető hangot üt meg ruhái anyagának választásával, azzal, ahogyan a különleges printeket a ruhákon elhelyezi.
Maria Stvrtecka is ügyesen nyúlt rendkívül izgalmas és aszimmetrikus mintákhoz, melyekhez többnyire klasszikus szabásvonalakat választott:
Az est soron következő csapata Csehországból érkezett.
A Naniche kollekció fontos eleme az üveg és az üvegszerűség: üveg kiegészítők, táskafogók párosítása letisztult vonalú, helyenként plasztikus hatású anyagból készült ruhákkal. Erősségének az izgalmas színtársítás bizonyult, mely során a kiegészítők vagy a ruhán megjelenő jelzésértékű applikációk jelentették az igazi meglepetést.
Az Emblemm márka ruhái a formális és az utcai viselet között helyezhetők el. A klasszikus szabású ruhadarabokat hol színben elütő, asszimmetrikus hímzéssel tette nonkonformmá, hol szalagokkal és saját, barkás bőrből készült, a szetteknek néhol erőteljes kontrasztot adó narancssárga táskájával egészítette ki, melyek remekül mutattak a fekete-fehér aprómintás printekhez.
Romantikus, de nagyon mai fodrok, áttetsző anyagok, hosszú kesztyűk és drámai hangulat uralta a Studio3 által kreált ruhadarabokat.
A közép-kelet európai feltörekvő tervezők munkáiban az egyedi printek visszább szorulnak, helyette erősebben jelenik meg a struktúra.
Kollekcióikkal azt deklarálták: ér a hagyományokhoz visszanyúlni, illetve a fekete mennyire jól mutat az orgona lilával!
Ezek nem feltétlenül fognak – azonnal – megjelenni makro trendekben, de mindenképp jó nekünk, hogy ezek a tervezők tudnak opciót kínálni. Régiónkban több korosztály tud általuk értéket választani, amikor az individuálissá váló divat követéséről van szó.
____
Foto credit: HFDA / Darkroom Productions