A divatvilág mindig mozgásban van, de vannak évek, amikor ez a mozgás szinte földrengésszerű. 2025 egy ilyen év volt: a legnagyobb házak vezetői székében egymást váltották a kreatív igazgatók. Új víziók és régi örökségek feszültek egymásnak, miközben a régi nevek helyeket cseréltek. A változás most nem csupán személyi, hanem szemléleti is – mintha a divat egyszerre nézne a múltjába és a jövőjébe, újrafogalmazva, mit is jelent ma a luxus, a stílus és a kreativitás.
Fendi – Maria Grazia Chiuri: a római szálak visszakötése
A Fendinél Maria Grazia Chiuri érkezése egyfajta hazatérés. A Dior után újra római földre lépett, most már a teljes kreatív irányítás felelősségével: a női- és férfiruházat, valamint a haute couture egyaránt az ő kezébe került. Chiuri a női erő, a hagyománytisztelet és a kortárs gondolkodás elegyét hozza – egy olyan látásmódot, amely a kézműves örökséget nem vitrinbe zárja, hanem élő, mai történetté formálja. A Fendi ezzel újra az olasz elegancia egyik legérettebb megfogalmazásává válhat, a Dior pedig fellélegezhet és - bízunk benne - hogy az Anderson-féle stílusjegyekkel újra régi pompájában és mai erővel érvényesülhet.
Hermès – Grace Wales Bonner: új férfikép születik
A Hermès férfiruházati vonalán történelmi váltás történt: Véronique Nichanian több évtized után adta át a helyét Grace Wales Bonnernek.
A brit tervező nemcsak stílust, hanem szellemiséget is hoz: munkáiban a kulturális sokszínűség, az afrikai örökség és a klasszikus európai szabás találkozik. Az első kollekciója 2027 elején érkezik, de már most sejthető, hogy a Hermès férfidivat új fejezete a gondolkodó eleganciáról, a finom identitásról és a csendes luxusról szól majd.
Maison Margiela – Glenn Martens: dekonstrukció és újjászületés
John Galliano távozásával a Margiela-nál is új korszak kezdődik. Glenn Martens, a Y/Project avantgárd energiáitól ismerős belga tervező vette át a stafétát.
Martens pontosan érti, hogy a Margiela-örökség nem csupán esztétika, hanem gondolat: a dekonstrukció mint filozófia. Az ő keze alatt a ház várhatóan továbbra is kísérletező marad, de egy frissebb, szellemesebb, néhol önironikusabb tónusban – ahogy a világ is próbálja újraértelmezni a luxust.
Dior – Jonathan Anderson: érzékenység és játékosság
Jonathan Anderson, aki az elmúlt években a Loewe-t emelte új magasságokba, most a Dior élére került. Anderson keresi az egyensúlyt az intellektus és az érzékiség között, és valószínű, hogy a Dior az ő vezetésével sokkal játékosabb, kísérletezőbb, és érzelmileg nyitottabb lesz.
Givenchy – Sarah Burton: a méltóság új arcai
Sarah Burton – Alexander McQueen egykori jobbkeze, majd örököse – most a Givenchynél kapott új otthont. Első kollekcióját 2025 márciusában mutatta be, amely egyszerre szólt női erőről, finom fájdalomról és klasszikus eleganciáról.
Burton azon kevés tervezők egyike, aki nemcsak ruhát, hanem érzelmet tervez: alkotásai mindig hordozzák az emberi törékenység és szépség kettősségét. A Givenchy számára ez a kinevezés valószínűleg újraértelmezi a modern nő fogalmát.
Chanel – Matthieu Blazy: a kézművesség újjászületése
Matthieu Blazy, aki korábban a Bottega Venetánál csiszolta a „csendes luxus” esztétikáját, 2025-ben a Chanelhez igazolt. Az örökség, amit átvesz, talán a legnagyobb felelősség a divatvilágban – de Blazy keze alatt a ház várhatóan új dinamizmust kap.
Ő az a tervező, aki a kézművességben nem múltat, hanem jövőt lát. A Chanelnél ez azt jelentheti: a klasszikus tweed, a fekete-fehér és a gyöngy új formát ölt – halkabban, intelligensebben, mégis mélyen nőiesen.
A többiek: finom átrendeződés a palettán
A Bottega Veneta élére Louise Trotter érkezett, folytatva Blazy letisztult vonalát.
A Celine-nél Michael Rider váltotta Hedi Slimane-t – talán a márka új, kevésbé szigorú korszakát nyitva meg.
A Tom Ford-házban Haider Ackermann neve fémjelzi a következő évek eleganciáját: szoborszerű szabás és mély érzékiség várható.
A Gucci-nál Demna Gvasalia váltotta Sabato De Sarno-t – ez a hír szinte sokkolta az ipart, hiszen Demna eddigi iróniája és Balenciaga-féle brutalitása új kérdéseket vet fel a Gucci identitásáról.
A Loewe-t Jonathan Anderson távozása után a Proenza Schouler duó, Jack McCollough és Lazaro Hernandez vette át – kreatív kettősük talán új energiát hoz a márka intellektuális luxusába.
A Jean Paul Gaultier-ház végre állandó vezetőt talált Duran Lantink személyében, aki 2025 tavaszán vette át a posztot.
A Jil Sander márkát Simone Bellotti, a Muglert pedig Miguel Castro Freitas irányítja mostantól.
És a legnagyobb ikonikus váltás talán a Versace-nél történt: Donatella Versace helyét Dario Vitale vette át – egy korszak zárult le, és egy új, talán kevésbé személyes, de annál tudatosabb fejezet kezdődött.
A Marninál Meryll Rogge vette át a stafétát Francesco Rissótól – kísérletező, bátor, mégis finom nőiességgel.
A stílus váltása: gondolkodásváltás
Ezek a kinevezések nem pusztán szakmai bejelentések. A kreatív igazgató ma már nem csak divattervező – kulturális kurátor, történetmesélő, gondolkodó.
2025 azt mutatja meg, hogy a divat újra társadalmi, szellemi és érzelmi térbe lép: a luxus többé nem a csillogásról, hanem az értelmezésről, a tudatosságról, az identitásról szól.
Ahogy Iris Apfel is mondta egyszer:
„A stílus az, amikor önmagad vagy – de tudatosan.”
És most, hogy a világ divatházainak új gondolkodói sorra elfoglalják helyüket, talán mi is kicsit újragondolhatjuk, mit jelent számunkra a stílus: nem követni, hanem érteni, nem birtokolni, hanem élni.
Fotók: Unsplash
