Divattervező életutak sorozatunkban ezúttal egy fiatal márka alapítójával, az Ausztráliában diplomázott Mátrai Zsófiával beszélgettünk a gyerekkorból eredő rajongásról, a kitartás és a kemény munka fontosságáról, ill. a távoli kontinens nyújtotta lehetőségekről.
Képzőművészeti szakközépiskolába jártál. Mindig is divattervező szerettél volna lenni?
Igen, kiskoromtól kezdve, mindig is érdekelt a divattervezés, ezért jelentkeztem a textiltervezői szakra a Képző és Iparművészeti Szakközépiskolába, miután elvégeztem az általános iskolát.
Eleinte kis kapszulakollekciókat készítettem papíron, ceruzával és filctollakkal, amiket megrajzoltam, kivágtam, és egy általam megálmodott papír kislányra helyeztem. Volt nyári és téli öltözete is minden évben. Később, 7-8 évesen elkezdtem egyszerű toppokat és szoknyákat készíteni anyukámnak a régi ruháiból, amik már nem kellettek neki. Szétvágtam őket darabokra, és új szetteket készítettem belőlük magamnak.
Érettségi után azonnal kiköltöztél Ausztráliába, ráadásul teljesen egyedül, ha jól tudom. Mi vezetett pont oda? Divattervezést számos más helyen is tanulhatnál.
Nagy álmom volt, hogy Ausztráliába egyszer kijussak. Szüleim öt évet kint éltek 30 éve, sokat meséltek a kinti szokásokról, életről, innen jött az elhatározás, hogy egyszer én is megtapasztalhassam, milyen is az óceánon túl az élet. Ahogy leérettségiztem, kaptam is a lehetőségen, kevés pénzzel és angol tudással, de nekivágtam egyedül az első repülőutamnak, ami Sydneybe vezetett.
Hogyan jutottál el a felvételiig?
Miután elvégeztem a Kisképzőt, elterveztem, hogy többet a divattervezéssel nem fogok foglalkozni mert annyira nem érdekelt akkoriban. Így kint angolul tanultam, letettem az angol érettségit is, és elhatároztam, hogy a jövőben az állatkertben szeretnék dolgozni állatgondozóként. Az első két év után viszont egy volt kollégám visszacsalogatott a divatszakmába. Ő mondta, hogy adjak még egy esélyt ennek, ha már egyszer otthon OKJ-t tettem belőle, és jelentkezzek Ausztrália első számú divatkurzusára, a Fashion Design Studioba, a TAFE-re. Amikor elmentem a nyílt napra, annyira megtetszett, amit meséltek a kurzusról, hogy onnantól kezdve nagyon motivált lettem, és ez még mindig tart. A felvételi egyenes út volt; a Magyarországon elkészített portfóliómmal mentem az interjúra, ami után egyből fel is vettek.
Sok külföldi diáktársad volt? Érezhetően más a te látásmódod, mint a helyieké?A hároméves kurzus körülbelül 80 diákkal indult, akiknek a többsége ausztrál volt, a maradék pedig afrikai, indiai és ázsiai. Ez a létszám utolsó évre lecsökkent, körülbelül 50-re. Az én látásmódom érezhetően más volt, mint a többieké, úgy gondolom. Ez főleg abból adódik szerintem, hogy Magyarországon nagyon magas szintű volt az oktatás. Ez arra is tanított, hogy mindig többre és jobbra törekedjek ahhoz, hogy egyszer olyan munkám legyen, amiben boldog lehetek. Megtanultam harcolni az álmaimért. Ezt vittem tovább a munkáimban és az egyetemen is. Kiköltözésem után is ha nehézségekbe ütköztem, soha nem adtam fel, folyamatosan bizonyítani és fejlődni akartam. Általában én voltam az utolsó diák, aki este elment az épületből; és amikor épp nem dolgoztam a három munkahelyem közül az egyiken, vagy a gyakorlaton, akkor otthon is azon voltam, hogy tudásban és technikailag is fejlesszem magam.
Mesélj a diploma kollekciódról! Izgalmas, új, modern technikákat alkalmaztál.
A diplomakollekcióm inspirációja a kelet-közép-európai építészetből született; a különböző szerkezeteket analizáltam és hasonlítottam össze az emberi csontváz felosztásával és formáival, hasonló elemeket keresve.
Ebből merítkezve készítettem el ezt a nyolc szettes női ruhakollekciót, amihez még négyet terveztem a Mercedes-Benz Fashion Weekre. A kollekcióban különleges, modern technikákat alkalmaztam, mint például lézer vágás, 3D printing technológia, kézzel nyomott flock szita nyomás hímzéssel stb. Erre az eseményre olyan ruhákat szerettem volna elkészíteni, ami tükrözi a világról való látásmódom és a múlttal kapcsolatos érzelmeim.
Mindez az illusztrációkban, a lézeres mintáimnak a formavilágában és a színekben jelenik meg.
A kollekciód egyértelmű bizonyítéka annak, hogy ott mennyire szélesebb az anyagok kínálata, ill. hogy mennyivel jobbak a technikai lehetőségek. Jól látom?
Sajnos ez csak külső szemmel tűnik így. Ausztrália egy nagyon elszigetelt ország, ahova csak limitált textiláru érkezik, leginkább Kínából és Tasmaniából. A nagyon jó minőségű indiai es európai anyagoknak magas az ára és kevés van belőlük, így sokan külföldre utaznak vásárolni. A kurzus vezetői minden évben szerveznek egy nagy, külföldi textilvásárlós utat Indiába és Kínába ahova pár évfolyamtársam múlt évben el tudott menni. Én ezt a pénzt inkább arra fektettem be, hogy saját technikával fejleszthessem ki az anyag textúráim.
Hogyan tudtad a kollekciód finanszírozni? Az iskola támogat? Vannak egyéb szponzorációs lehetőségek?
Összességében az iskola sajnos nem tudott támogatni a kollekciómban, csak egy minimális részében, amikor két ösztöndíjat kaptam az első két évben felmutatott eredményeimért. Ezen kívül a második évben sikerült első helyezést elérnem a Mimco luxus táska- és ékszermárka tervezői versenyén, ahol egy kevés összeget kaptam még, amit a kollekciómra fordítottam. A pénz 95%-át a ruhaboltos eladói kereseteimből gyűjtöttem össze. Sajnos, sok szponzorációs lehetőség nincsen, egyedül az ösztöndíj, vagy ha valaki egy anyagbolttal, vagy céggel működik együtt a projektjére, akkor tud spórolni kicsit.
A diplomakollekció debütálásával egyidőben meg is alapítottad a márkád. Ez jellemző, hogy egy induló márka azonnal részt is tud venni a Sydney Fashion Weeken?
Nem, ez nagyon ritkán fordul elő. Ausztráliában körülbelül két egyetem van, amikről a legjobb diákokat választják ki, és azok ingyen bemutathatják a diplomakollekciójukat az egyetemet képviselve. A Fashion Design Studio kurzusán ez úgy működött, hogy hármunkat választottak ki, mint legkiemelkedőbb diákok, és meg nyolc kiválasztott diák megharcolhatott a négy maradék helyért. Így összesen heten debütálhattuk a márkánkat a Fashion Week-en, Sydneyben.
Milyen visszajelzéseket kaptál?
Szerencsére nagyon pozitív visszajelzéseket kaptam a MATRAI márkámra és lehetőségeket új bemutatókra Vancouverben és Milánóban. Az ausztrál nemzeti újság, a Daily Telegraph is készített velem egy interjút, szerepelhettem a VOGUE-ban, a GRAZIA-ban, és még más újságokban is. Egy héttel később pedig megkaphattam a legkimagaslóbb diáknak járó Excellence díjat az összes Ausztráliaban levő TAFE NSW intézményeinek a felsőoktatási kurzusairól, mint egy divattervező végzős diák, mely hatalmas megtiszteltetés számomra.
Gratulálok! A sikert önzetlenül meg is osztod, hisz például a bemutatódon magyar tervezők kiegészítőit használtad. Miért pont rájuk esett a választásod? Van ebben egy küldetéstudat?
Igen, az eseményre két fantasztikus magyar tervezővel is együttműködtem, akik táskákat és ékszereket biztosítottak a kollekcióhoz. A táska márka
Abonyi Almáé, a
Delacier ékszerek pedig
Domokos Dóra tervezőé.
Mindenképpen szerettem volna magyar fiatal tervezőkkel közreműködni és lehetőséget adni, hogy külföldön tudjanak több média ismertséget kapni.
Almának a strukturális táska terveit olyannyira különlegesnek tartottam, hogy úgy gondoltam mindenképpen fantasztikus lenne együttműködni erre a fashion weekre.
Delacier extravagáns ékszer- és kiegészítő márka védjegye az acél és a cérnakép technika fúziójából született, aminek hasonlít a márkafilozófiája a MATRAI-éhoz, emiatt is gondoltam úgy, hogy a kiegészítők sikeresen passzolnának a kollekciómhoz.
Milyenek a piaci viszonyok Ausztráliában egy kezdő designer számára. Mik a terveid a márkáddal?
Ausztrália még nagyon fiatal, és ebből kifolyólag sokkal kisebb itt a versenyhelyzet a design szakmákban, mint Amerikában vagy Európában. Emiatt a piacon elvileg könnyebb kitűnni, viszont a divatszakmában meg nehéz, mert az átlagos meleg hőmérséklet és a lazább divat miatt kevés ruhamárka állja meg csak igazán a helyét a piacon.
Tervezel hazajönni? Szeretnéd Európát is meghódítani?
Terveim szerint minden évben szeretnék hazalátogatni a családomhoz. Szakmailag azonban előszőr az ausztrál piacon szeretnék érvényesülni a márkámmal és csak később tervezek nemzetközi piacra lépni.
________________
További képek a Matrai legutóbbi kampányából:
Credits:
Photographer: @madeoflightphotography
Clothing label: @matrai_label
Bag label: @almaabonyi
Accessories: @delacier
MUA: @that_makeup_guy
Models: @ charlottebarge_
@dannamatrix
Fashion Week:
Credits: X MATRAI RESORT 2019, Mercedes-Benz Fashion Week Australia
Getty Images @gettyimages
Photographer: @billchenphoto
