Ma már egyre több olyan márka található a piacon, amely fenntarthatóan működik. Ennek ellenére sokan feleslegesnek tartják ezt a kérdéskört, vagy úgy reagálnak a jelenségre, hogy a környezetbarát termékek drágák és egysíkúak.
Az információ(hiány)
A
GLAMI Fashion (Re)search #2 felmérésében az online divatpiac működését vizsgálta, különösen nagy hangsúlyt fektetve a vásárlók fenntartható divathoz és hazai márkákhoz fűződő viszonyára. A kutatásból kiderült, hogy a magyarok nyitottak a környezetbarát brandek termékeire, ám a legtöbben nincsenek tisztában azzal, mely márkák sorolhatók ebbe a kategóriába. A megkérdezettek 41%-a nem tudta biztosan megmondani, vásárolt-e az elmúlt egy évben fenntartható terméket. Az információ hiányáról, valamint a fals nézőpontokról viszont sokat elárul, hogy néhányan a Zarát, a Bershkát, a Tally Weijlt és más fast fashion cégeket is megemlítettek, mint fenntartható opció. Napjainkban pedig már egyre több olyan forrás érhető el online, amelyek segítenek eligazodni az etikus és fenntartható opciók közt, ha valaki nyitott arra, hogy tágítsa ismereteit a témában. Ilyen például az
asalon.hu, ill. az
asalon.shop, ahol a termékeket listázva bemutatjuk azt is, hogy ki készíti azokat.
Az átláthatóság szerepe
A különböző fenntarthatósági mozgalmak és a fast fashion brandek körül kialakult botrányok miatt egyre többen szeretnének átláthatóbb képet kapni az egyes márkák működéséről, de még mindig vannak, akik a kényelmesebb, könnyebben elérhető lehetőségek mellett döntenek. A válaszadók 67% állította, hogy vásárlási döntését befolyásolná, ha tudná, az adott márka etikátlan gyártási folyamatokat alkalmaz. A fast fashion vállalatok ugyan próbálják titokban tartani, milyen embertelen körülmények uralkodnak a távol-keleti gyárakban, valamint azt, hogy mennyire környezetszennyező a tömeggyártás folyamata, de egyre több sötét titokra derül fény. Ezzel szemben a környezetbarát márkák arról is tájékoztatnak, mennyivel kisebb ökológiai lábnyommal járt az adott termék elkészítése.
Lokális márkák, esztétikai szempontok
A kis magyar márkák darabjai helyben készülnek, ami azt jelenti, hogy kis mennyiségben, visszakövethető, etikus körülmények között gyártanak és az oda-vissza szállítások környezetszennyező kibocsátásaival sem kell számolni. Ilyenkor biztosan minőségi, sokszor környezetbarát anyagból készült kreáció kerül a gardróbunkba, és a varrás sem adja meg magát néhány hónap múlva. Ha mégis minőségi kifogásaink akadnak, egy helyi tervezőhöz vissza tudunk menni, hogy ezeket orvosolja.
Ma már az sem lehet kifogás, hogy az etikus és fenntartható darabok esztétikailag nem ütik meg az elvárt szintet, bár ahány ember, annyi stílus és elvárás... Amíg 5-10 évvel ezelőtt a környezetbarát darabokat látva biztosan nem a divatos szó jutott volna az eszünkbe, addig ma már ezek a termékek is a legfrissebb trendeket követik. Amúgy pedig nem is a trend, hanem a stílus számít. A trendek folyamatosan változnak, egyfajta körforgásban régi elemek újra visszatérnek. Sokkal fontosabb, hogy a ruhatárunkban legyen meg egy-két örökérvényű, minőségi darab, ami még néhány szezon múlva is menő lesz.
Az anyagi tényező
Jogosan merül fel a kérdés, miért nem vásárolunk csak fenntartható termékeket? A kényelem mellett egy másik tényező is nagyban hozzájárul a fast fashion töretlen népszerűségéhez: az ár. A futószalagról lepottyanó termékek már néhány ezer forintért elérhetőek az üzletekben, amíg a fenntartható darabokért többet kell fizetnünk.
Amit fontos hangsúlyozni, hogy nem a környezetbarát és a magyar tervezői termék a drága, hanem a fast fashion az olcsó.
A tömegtermeléssel működő és túlfogyasztást súlykoló társadalom szokásai miatt hozzászoktunk az alacsony árakhoz, így nem ritka, hogy valaki az árcédulát látva felháborodottan teszi vissza a kiválasztott minőségi darabot a helyére.
De muszáj abba belegondolni, hogy lehet az, hogy egy alkalmi ruha annyiba kerül mint egy drágább szendvics!
Szóval, hogy például miért kerül egy sima, tervezői póló többezer forintba? Azért, mert a készítője becsületes munkabért kapott és nem éhbérért dolgozott egy roskadozó üzemben. A pólón lévő mintának is van egy kreatív alkotója, akit szintén megfizettek.
A minőségi anyagok és a környezetkímélő gyártási technológiák is nyomós okok, hiszen sok cég saját kutatásai alapján vezeti be az innovatív technológiákat.
Végül pedig ott az idő kérdése; a fenntartható darabok nem ezresével készülnek, többszáz munkás vagy robotok keze nyomán. A kisebb vállalkozásoknál lehet, hogy a tervezéstől az utolsó öltésig mindent egyetlen személynek köszönhetünk. Az idő pénz, ez pedig a divatra is igaz.
Azért van remény!
A
GLAMI felmérésében az egyik legbiztatóbb adat, hogy a magyarok kétharmada hajlandó lenne többet fizetni egy fenntartható árucikkért, ezzel a régió harmadik legmagasabb eredményét produkálva. Újabb pozitívum, hogy a megkérdezettek csaknem 70%-a állította ugyanezt egy minőségi, időtálló termékről. Mivel mindkét tulajdonság általában a fenntartható és a hazai termékekre igaz, ezért kijelenthetjük, a törekvéseknek igenis van jövője Magyarországon is.
Az embereknek csupán arra van szükségük, hogy többet halljanak róluk és jobban megismerjék ezeket a márkákat, valamint a különböző fenntartható alternatívákat – mellesleg nem csak a divatipar kapcsán.
________
A cikk a Rebelmedia által készített sajtóanyag alapján született.
