Fogok a ruhákról is beszélni, de Zoób Kati sokkal több, mint százhúsz darab öltözék. Alkotó üzletasszony, aki nemcsak néz, hanem lát, nemcsak tervez, hanem teremt, nemcsak mester, hanem szolga. A világ különböző szépségeinek alázatos szolgája, aki a gúzsba kötő gondolkodási sablonokat levetve, kivételes érzékenységgel fogja fel a világot. Anyagokat értelmez újra, színeket hoz létre, provokatív módon mutat be tárgyakat, játszik a formákkal, mintákkal; a valóság mélyebb jelenlétét tárja fel.
A péntek esti bemutató mesterien komponált példája volt mindennek.
A
Katti Zoób Divatház két évvel ezelőtt egy egészen nagyszabású divatbemutatóval ünnepelte meg húszéves fennállásának évfordulóját Balatonfüreden. Egy évvel később a csapat már érezhetően hagyományteremtő jelleggel tért vissza az
Anna Grand Hotel előtti impozáns térre, hogy egy újabb különleges este élményét nyújtsa mindazoknak, akik a nyilvános programra ellátogattak.
Így az idei immár a harmadik ilyen rendezvény volt.
Délután 5-kor még az autópályán vezettem, amikor ketten is hívtak érdeklődve, hogy szerintem megtartják-e a szabadtéri bemutatót, akkora égszakadás volt éppen. Négy órával később már csak a párás levegő emlékeztetett arra, hogy esetleg vihar lehetett itt egy-két órával korábban. Mintha csak egy izgalmasan megírt filmet néztünk volna: a felhők elvonultak és a tér tökéletes elrendezettségben várta a vendégeket a hatalmas, hófehér kifutóval, a szépen rendezett asztalokkal, székekkel és a hangulatvilágítással.
Viszont míg mi, nézők mindezt a külső szemlelő nyugalmával éltük meg, addig egy törékeny nő a végletekig izgulta magát az est miatt... Miattunk... Hogy mi, akik eljöttünk valami csodára várva, megkapjuk azt a csodát.
Megkaptuk.
Tökéletes, színpadi pompában százhúsz darab „megismételhetetlen” öltözéket mutatott be harminc gyönyörű modell.
Azok, akik már jobban elmélyültek
Zoób Kati világában, általában azonnal felismerik a kézjegyét, ha szembejön egy általa megalkotott ruha, mégis az, ahogyan azt péntek este láthattuk (az újdonságok, az összeállítások, az öltözékek sorrendje, a zenei kíséret, a modellek mozgása stb.) egyszeri és egyedi volt.
Élmény!
Nem egy hagyományos tavaszi-nyári vagy őszi-téli kollekció bemutatójának voltunk a szemlélői, hanem egy alkotói folyamat adott időszakából kiragadott vizuális üzenetének lehettünk a befogadói. Így kerültek bele a százhúsz darabos bemutatóba
„A selyem útja” kínai ihletésű ruháinak továbbgondolt elemei; öt-, tíz-, esetleg éppen húszéves, korábbi kollekciókból visszacsempészett darabok; ezüstszál szoknya a húszas évekből; vagy éppen egy több mint kétszáz éves, fekete brüsszeli csipke.
A tervezőtől jól ismert art-deco hangulatú geometrikus minták ezúttal is megjelentek; a szögletes (rombusz, négyzet) formáknak ugyanakkor ezúttal a kör ívei adtak új értelmezést, és a színekkel is játszottak.
A monokróm mintázatok, ill. az elegáns fekete, szürke, fehér, krém és egyéb letisztult árnyalatok mellett markánsan megjelent a lila, az élénk sárga és a sötét lazac, mely utóbbi egy színalkotási kísérlet, két anyag kombinációjának eredményeként jött létre, és egy egészen új elem a
Katti Zoób-tól megszokott színekhez képest.
Oldalakon keresztül lehetne elemezni a bemutatott öltözékeket, mivel a bélelt bőrdzsekitől, a buklé ruhán át az élénk sárga, selyem nagyestélyiig rendkívül változatos kreációkat láthattunk.
Nagy gonddal válogatott kelmék, igényes kivitelezés, nőies formák, újraértelmezett kötött pulóver, kabát, nadrág- és szoknyaviselet, elegancia és kényelem jellemezték ezt az összetett kollekciót.
A
Sonia Produkciós Iroda által menedzselt rendezvényt csak dicsérni lehet. A modellek kivétel nélkül tökéletes munkát végeztek.
Szeretném ugyanakkor kiemelni
Csizmadia Grétát, aki az utolsó ruhát is bemutatta. Ennek a lánynak olyan kivételes mozgása és eszméletlen színpadi jelenléte van, hogy az
általa produkált teremtő koreográfia talán a legegyszerűbb ruhát is kifutói rangra tudná emelni, így az általa viselt
Katti Zoób kreációk már-már földöntúli élményt nyújtottak.
A zenei kíséretet sem tudtam egyszerű hangulatkeltő aláfestésként fogadni, mivel a dalok nagy része olyan erős szövegi mondanivalóval egészítette ki az est élményét, mely egy jól felépített, önbizalomnövelő, életigenlő hatást ért el.
Ahogy a bevezetőben írtam,
Zoób Kati látásmódját, kreativitását, élet és szakmai tapasztalatait az esztétikum kiemelésének rendeli alá, amit aztán úgy tud alkalmazni, hogy bármi, ami a kezei közül kikerül – legyen az egy kiskabát, egy nagyestélyi, egy asztal vagy éppen egy rendezvény – élményt nyújt és örömet visz az emberek életébe.
A csapatán is látszik, hogy imádnak neki dolgozni, és ez a kölcsönös tisztelet, a munka iránti alázat tükröződött vissza a ruhák, a bemutató és az egész est harmóniájában.
További képeink a péntek esti bemutatóról:
