Vissza tudod idézni, mi volt az első, gyerekkori, emlékezetes ruhaélményed? Miket viseltél kislányként? Mi volt a kedvenced? Mire vágytál? Mit nem kaptál meg soha? Mikre szóltak be? Hogyan változtattál ezután? Kik és hogyan avatkoztak az öltözködésedbe?
…
Tegnap járt le a tizennégy napos
#viseljszoknyát,
#viseljruhát kampányom, mellyel kapcsolatosan nagyon kíváncsi vagyok az élményeitekre.
Milyen nehézségeket tapasztaltatok, milyen emlékeket idézett fel bennetek, mi az, ami hiányzott, mi az, amit adott, milyen változásokat hozott…
A 14 nap egyik legelgondolkodtatóbb visszajelzése hozzám egy apukától érkezett. Lánya kisgyerekként imádta a szoknyákat és a ruhákat, élt, ragyogott bennük mindaddig, amíg iskolába nem ment. Ott mintha megtört volna benne valami, egy idő után csak nadrágot volt hajlandó viselni.
Valószínűleg sokunknak van nem egy, de több olyan negatív élménye, ami az öltözéken keresztül, a külső-belső összhangjába avatkozva, a külsőn keresztül hatott a belső fejlődésre is, az énképre, az önértékelésre, a boldogságra.
Ezért is izgalmas az öltözködési szokásokkal foglalkozni, megtapasztalni új dolgokat, amik révén egyre közelebb kerülhetsz magadhoz és a példáddal más nőket is inspirálhatsz.
Érdemes megfigyelni a hétköznapokban is az egészen kicsi lányokat. Akik még nagyon közel vannak önmagukhoz. Hogy mennyire szívesen viselnek ruhákat és milyen örömmel tudnak benne létezni!
Azt is ösztönösen tudják még, hogy a ruha nemcsak a külsőt szépíti, a belsőre is jótékony hatással van.
Pár évvel ezelőtt, még a mély gyászaimban a szomszédomék kislánya lepett meg ezzel a rajzzal, ami engem ábrázol az egyik piros ruhámban, amiben korábban láthatott. Aznap egyszerre érkeztünk haza, és mivel Dorka úgy érzékelte, szomorú vagyok, ezt a rajzot készítette, hogy felvidítson.
Akik részt is vettetek benne, kérlek, osszátok meg a tapasztalaitokat másokkal is, és vigyétek hírét a jó hatásainak!
Az élet túl rövid, hogy a szép ruháid különleges alkalmakra tartogasd! Ragyogj minden nap!
_____
Nyitókép: Pexels - Jill Wellington
