2024. november 07.
Vanyovszki Mária
„Fontos, hogy ez ne csak arról szóljon, hogy van egy termék, egy pár cipő, amit a vásárló megvesz, hanem van egy kellemes hely, ahol őt szívesen látják, és a választását tanácsokkal segítik.” - foglalja össze Nóri a márka hitvallását.
A budai, panorámás showroom letisztult, napfényes terében a cipők úgy sorakoznak, mint megannyi jó ízléssel ültetett és gondoskodással nevelt növényke. Scherfel Nóra tudatosan építette a brandjét olyanná, amilyen ő maga:
természetközeli.
Nóra vallja, hogy a márkáknak személyisége van, és a designer brandek esetében az alapító személye, szíve, lelke tükröződik vissza.
Marketing területről váltott az alkotás felé, pontosabban visszatért oda, amiről kislányként anno álmodozhatott.
Nóra harmadik gyerekként érkezett a családba. Idősebb testvérei az elfoglalt szülők mellett maguk is felnőtt gondoskodással álltak a legkisebb mellé.
„Egyébként nem voltam egy rohangálós gyerek. Szerettem elvonulni, megvolt a saját kis világom: álmodoztam, rajzolgattam, gyöngyöt fűztem.” - emlékszik vissza Nóra a gyerekkorra.
A művész vonalat nem csak a gyerekkori rajzok alapozták meg. Édesapja az orvosi munkája mellett festőművészként is aktív volt, az alkotói vágyat és művészi érzéket tőle is hozza.
A lázadó kamaszkor feszültségeit a házuk melletti vizuális körben adta ki magából, ahol hasonló gondolkodású kortársaival zenére festettek vagy krétával rajzoltak nagy vásznakra. Továbbtanulásra ugyanakkor nem merült fel a művészi pálya.
„Az iskolán keresztül eljutottam Németországba, amivel kinyílt a világ. Érdekeltek a nyelvek, az utazás, világot akartam látni, és ehhez a Külkereskedelmi Főiskolát láttam alkalmas kiinduló terepnek.” - avat be a döntés hátterébe.
A számításai bejöttek, a főiskola után egy nemzetközi reklámügynökségnél kezdett dolgozni, aminek köszönhetően sokat utazott.
„Imádtam, mert nagyon sok kreatív emberrel találkozhattam. Abban az időben a reklámipar virágzott. Egy nemzetközi ügyféllel való munka révén jártam Londonban, Prágában, Milánóban. Rengeteget tanultam, megismertem, hogyan születik egy márka, hogyan építik fel a személyiségét stb.” - meséli a munkájáról.
Négy évig dolgozott ebben a kreatív közegben, ahonnan egy multihoz váltott. Ott viszont inkább „csak egy porszem volt a gépezetben”. Kifejezetten megszenvedte, hogy a kreatív énjét nem érvényesíthette. A váltást kisfia születése hozta el.
„2012-ben született a kisfiam, Brúnó, és akkor éreztem meg, hogy a multis munkát nem szeretném folytatni. Brúnóval újra jártam a természetet, és ez a szabadság a kreativitásom is előtérbe hozta. Elkezdtem újra mindenfélét alkotni.” - mesél a fordulópontról.
Ebben az időszakban történt, hogy férje csináltatott magának egy egyedi cipőt. Fabula László cipészmester házhoz ment, körberajzolta a férfi lábát, átbeszélték a bőröket. Ez az egyedi tervezés nemcsak egy szép pár férficipőt eredményezett, Nórában is elindított valamit.
„Teljesen elvarázsolt, ahogy ez az ember a saját két kezével a nulláról elkészített egy cipőt, ami olyan volt, mint egy műalkotás.” - idézi fel lelkesen.
Nóra először a marketingbe állt bele, és Lászlót segítette a brandépítésben. Egyre többet járt ki a műhelybe, fotózta a cipőket, és egyre jobban átlátta a folyamatokat, hogy mi mindent meg lehet így csinálni. Először magának készíttetett egy pár női cipőt.
„Gyönyörű lett, és annyira passzolt a lábamra, mintha rám öntötték volna.” - emlékszik vissza az élményre.
A tervezések közben kapta el Nórit a flow, hogy az élményt minél több nőnek át szeretné adni.
Elkezdte a cipőket rajzolni, kitalálni, miközben folyamatosan tanult a mestertől a bőrökről, a fazonokról. Autodidakta módon mélyült el a tervezés egyéb fázisaiban, amit sok-sok kísérletezés követett.
Kialakult egy fazon, egy szabásvonal, és egyre közelebb volt, hogy elinduljon a méretsoros gyártás. Nóri a bizonytalan hangok ellenére nagyon határozottan érezte, hogy ez az ő útja.
„Sokan próbáltak lebeszélni egyébként: »Eddig alkalmazott voltál, egy vállalkozást vinni nem olyan könnyű dolog.« De én annyira hittem benne, hogy nem tudtak elbizonytalanítani.” - meséli.
A korábbi munkatapasztalatokat szerencsésen be tudta emelni a vállalkozás építésébe. Pontosan tudta, hogyan érdemes egy márkát felépíteni, és nem sajnálta az időt és az energiát arra, hogy a cipők köré az egész világot kitalálja. Ahogy a kislány Nóri ideál világokat rajzolt, úgy alkotta meg a felnőtt nő a MANDRAGORA arculatát.
A név is tudatos választás eredménye. A természet Nóra számára állandó ihlető, így mindenképpen növénynevet szeretett volna adni a márkának.
„A saját nevem nem akartam adni, mert úgy éreztem, hogy egyrészt mindenki a saját nevét adja, másrészt én valami olyat szeretnék, ami jól megjegyezhető, nőies, természetes, és benne van minden, ami a márka jellemzője.” - meséli.
A mandragóra nemcsak misztikusan hangzik, kultúrtörténetileg is izgalmas növény, minden korban másra használták. Volt afrodiziákum, gyógyfőzetek alapja, és néha méregkeverők eszköze.
Nóra ezt a sokoldalúságot akarta közvetíteni, mivel vallja, hogy cipői is többféle stílust tudnak kiszolgálni különböző izgalmas színeikkel és fazonjaikkal.
„Azt is jelezni akartam a névvel, hogy ezekben a cipőkben a nők természetesen érezhetik magukat. Nem kell erőlködni a magassarkúban, nem kell műmosolyt felvenni, mert fáj a lábam, és alig bírok menni. Ezek a cipők annyira finomak és kényelmesek, mintha mezítláb járnánk. Alkalmasak egész napra. Mindegy, hogy valaki a munkahelyén viseli, bulizni megy, vagy a barátnőivel találkozik, önmaga tud benne lenni.” - hangzik el a reklámszövegnek is beillő mondat.
Nóra a brandet a mai napig teljesen egyedül viszi, mindent maga csinál. Néha fárasztó ugyan, de a a család mellett már nem tudná elképzelni a munkába járást. A Mandragora adja meg neki azt a szabadságot, amivel az egyensúlyt meg tudja tartani Ezt viszi magával a showroomba is, ahol – a webshop mellett – személyesen fogadja a vásárlóit.
„Nagyon személyes a kapcsolatom a vásárlóimmal - meséli. - Őszintén érdekel, ki hogyan érzi magát, mit szeretne, és azt látom, hogy a mai rohanó világban erre egyre nagyobb igény van. Hogy ez ne csak arról szóljon, hogy van ez a cipő, a termék, amit a vevő megvesz és megy tovább. Hanem van egy kellemes hely, ahol a tervező szívesen fogadja a vevőket, és igény esetén tanácsot ad a választásban. Mivel egyedi rendelésnél több mint 50 féle bőrmintából választhatnak a vevők, jól jön az útmutatás, mi mivel passzol szín, bőrtípus és textúra tekintetében.”
Nóra a márka alapítása óta jár a milánói nemzetközi bőrkiállításra, egyrészt inspirációért, másrészt itt szerzi be a minőségi alapanyagokat.
A gyártást az évek alatt egy újpesti csapathoz helyezte át, akikkel gördülékenyen folyik a közös munka.
„A cipőkészítés egy nagyon komplex folyamat és kevesen tudják igazán jól csinálni – meséli. - Nagyon hálás vagyok a cipészmestereknek, akikkel dolgozom, mivel profi csapatként, olajozott gépezetként működnek magas minőséget nyújtva és az extra kéréseimet is figyelembe véve.”
A jövőre vonatkozó kérdésemre Nóra megemlíti a nemzetközi ambíciókat, amihez az erőt a hála adja, hogy a világ, amit kislányként rajzolgatott, felnőttként a Mandragorában alkotta meg.
„Boldog vagyok, hogy azzal foglalkozhatok, ami örömet okoz nekem is és másnak is. Amikor elkészül egy pár egyedi cipő, a megrendelő fölveszi és ugrál örömében, az nekem a legnagyobb motiváció.”
_____
Fotók: Nóra, Herczeg Zoltán, és Scherfel Róbert.
Az írás nyomtatásban a Képmás magazin 2023. decemberi számában jelent meg. A lapra előfizethet itt>>
