A divatvilág legbefolyásosabb nője megosztó személyiség: a divatirányzatok előrelátó felismeréséért tisztelik, könyörtelen személyisége miatt pedig kritizálják. A kettő együtt járulhatott hozzá a páratlan sikerhez.
Anna Wintour 1988 óta az amerikai Vogue főszerkesztője, 2020 óta a Condé Nast globális tartalomigazgatója, mely szerepében a médiavállalat összes kiadványát felügyeli világszerte. Mindezzel együtt a művészeti igazgatói posztot is betölti. A Vogue globális szerkesztőségi igazgatója, a MET Gála házigazdája, szervezője.
A védjegyévé vált bob frizurával és sötét napszemüvegével örökre beírta magát a divattörténelembe.
Hogyan lett a tinédzser divatrajongóból nagynevű magazinok szerkesztője?
Anna Wintour 1949. november 3-án született, Londonban. Apja, a brit Charles Wintour a London Evening Standard keménykezű főszerkesztője, édesanyja az amerikai Eleanor "Nonie" Trego Baker.
Anna gyerekként állítólag tipikus tomboy volt, akit látszólag nem érdekeltek a ruhák, de a hatvanas évek Londonjának miniszoknyái és bob frizurái elcsábították. A divat megszállott tinédzserévé vált. Jellegzetes hajviseletét 14 évesen vágták először neki, amitől aztán soha többé nem vált meg.
16 évesen otthagyta az iskolát, és befolyásos apja segítségével különböző divattal kapcsolatos pozíciókban dolgozott. Előbb a Biba-nál, egy londoni butikban, majd a Harrods-nál gyakornokoskodott, ahonnan a Harpers & Queen magazinhoz került junior szerkesztőségi asszisztensként. Itt a legjobb fotósokkal, kreatívokkal dolgozhatott, és állítólag már ekkor kijelentette kollégáinak, hogy a Vogue főszerkesztője lesz.
'You either know fashion or you don't.” - azaz a „ A divatot vagy tudod, vagy nem.” - vallotta egyszer a divattal kapcsolatos oktatásról.
Anna Wintour-nak nemhogy egyetemi diplomája nincs, de a középiskolát sem fejezte be, és semmiféle szakképesítést nem szerzett.
Miután öt évet töltött a Harpers & Queen brit magazinnál, az Egyesül Államokba ment, hogy ambícióit beteljesítse. 1975-ben érkezett New Yorkba be, és meg sem állt a 7th Avenue-ig. Célja állítólag első pillanattól a Vogue főszerkesztői széke volt.
Első amerikai munkáját a Harper's Bazaar-nál kapta, ahonnan hamar távozott. Elmondása szerint azért bocsátották el, mert szemlélete túl európai volt. Pár hónap munkanélküli lét után Bob Guccione, a Penthouse Magazin kiadója ajánlott neki állást: divatszerkesztő lett a Viva-nál. Izgalmas érdekesség a történetben, hogy ez egy nőknek szóló erotikus magazin volt, amibe Anna forradalmi látásmódja ezek szerint lényegesen jobban illett, mint a Harper's Bazaar-ba. A Viva-ban megjelent divatanyagait minden irányból elismeréssel fogadták.
A következő szakmai állomás még közelebb vitte a vágyott pozícióhoz: divatszerkesztő lett a New York Magazine-nál. Híresen misztikus alakját ekkor kezdte felépíteni. A tinikora óta viselt bob frizura és a napszemüveg mellé stílusos képanyagairól és könyörtelen munkamódszereiről vált egyre ismertebbé.
Vízió, elszántság, lendület
A Condé Nast ekkoriban olyan volt, mint egy friss, Hollywood-i stúdió. A vezető tulajdonosok, Si Newhouse és Alexander Liberman érzékenyek voltak arra, hogy ne csak a magazint, hanem a magazinok körüli személyiségeket is építsék. Így nem véletlen, hogy a brit-amerikai, bob frizurás, törtető lány az ő figyelmüket is felkeltette. Kifejezetten Anna Wintour számára létrehoztak hát egy új pozíciót a Vogue-nál: a kreatív direktort.
Ez viszont nem az volt, amire Anna vágyott.
Grace Mirabella a Vogue irodájában 1971-benFotó: Tyrone Dukes a The New York Times számára
Grace Mirabella, a Vogue akkori főszerkesztője életrajzában így emlékezett vissza a fiatal Wintourra: hideg volt, gyanakvó és mindig ellene dolgozott, hogy aláássa a hitelességét. Első pillanattól éreztette, hogy az ő munkáját készül átvenni.
Új arcokat befogadni mindig nehéz, és Anna rá is tett erre az egész viselkedésével.
Három év erőharc után a Condé Nast tulajdonosai úgy döntöttek, jobb ha a két hölgyet egy óceán választja el egymástól, így Annának felajánlották a brit Vogue főszerkesztői pozícióját.
Anna két évvel korábban 1984-ben házasodott össze David Schaffer gyermekpszichiáterrel, akivel első kisfiuk Charles 1985-ben született. A baba még pici volt, amikor az anya a tengeren túlra költözött vele, az apa pedig az Állampokban maradt.
Wintour 1986-ban érkezett Londonba, és azonnal elkezdte megváltoztatni a brit Vogue megjelenését. Miközben hozta a tőle ismert vizuális stílust, a tartalmakat aszerint rakta össze, amire az olvasók vágytak, konkrét segítséget adva a vásárlási döntésekhez. Az olvasók díjazták a változást, az emberei viszont egyáltalán nem. Ekkor adták neki a »Nuclear Wintour« nevet.
Tizennyolc hónap brit lét után a Condé Nast visszahívta New Yorkba, hogy a médicsoport House and Garden magazinját felújítsa. Anna itt is azonnal radikális változtatásokba kezdett: a címet HG-ra módosította; a stílusos, üres tereket ábrázoló fotók helyett pedig hírességeket rakott a térbe, mindenhova. A változás nem nyerte el az olvasók tetszését, sorra mondták le az előfizetéseket. Ez akkora hiba volt, hogy tönkretehetett volna egy karriert, de nem Anna Wintour-ét. A Condé Nast tulajdonosainak tervei voltak vele.
Bukás vagy forradalom
A médiacsoport titkos tervének érdekessége, hogy egyáltalán nem sikerült titokban tartani. Mindenki, mindenhol arról beszélt, hogy Anna Wintour veheti át Grace Mirabella helyét.
A vállalat 17 után vált meg Mirabellától, és a 38 éves Anna Wintour vette át a pozicíót, amire egész életében vágyott.
A magazinnal kapcsolatos vízóját az első borítóval egyértelművé tette. Egy tízezer dolláros, Christian Lacroix pulcsit egy 40 dolcsis, kopott farmerrel társítva adtak rá a modellre, Michaela Bercu-ra, akit tökéletes stúdió körülmények helyett egy természetes, utcai, szeles környezetben ábrázoltak.
A Grace Mirabella ideje alatt megszokott, luxussal telített, tradicionális portrék után ez hatalmas újításnak számított, amivel nemcsak a Vogue jövőbeli irányvonalát jelölte ki, de az olvasókat is ihlette az olcsó darabok és a luxus vegyítésére.
Az új főszerkesztő brit volt, stílusos, fiatal, erős látásmóddal. Mindenki érezte, hogy új korszak kezdődik.
1988-ban egy interjúban mesélte, mit jelent számára főszerkesztőnek lenni:
„Ösztön és reakció, hogy valami olyat hozzak létre, ami a jelenről szól. Éljen együtt azzal, ami történik a világban.”
Mirabella tradicionális portréit Anna friss, új lookjai váltották fel, amihez kiadásokat nem kímélve rendelte meg a fotókat a legjobb fotográfusokkal és egyéb kreatívokkal.
Előre látta, sőt nagyban hozzájárult a celebritás növekvő jelentőségéhez is, amikor a címlapokra szupermodellek helyett filmsztárokat kezdett pakolni.
Hírességek, hatalom, az ipar globalizációja és a divat - mindez kezdett összeállni.
Anna Wintour megérezte a nők igényét az öltözködésben, és ezzel párhuzamosan azt is, ahogy a divat, mint iparág és üzlet változik. Előtte, a nyolcvanas években a divatipar gazdaságilag és kreativitásában is hanyatlóban volt. Az
Arnault – Pinault érdekeltségébe tartozó nagyvállalatok kialakulásával és Anna befolyásával a kilencvenes évek mindent megváltoztatott. Erről bővebben írtunk
itt.
A két vállalatóriás ambícióival és felemelkedésével új fogyasztói csoportok alakultak ki, és egyre nagyobb kiadásokat szántak a reklámokra is. Ennek lett legnagyobb alakítója és haszonélvezője
Anna Wintour és a
Condé Nast. A
két luxuscsoport versengését is kihasználva egyre magasabbra emelték a reklámdíjakat, és a megjelenési lehetőségeket is folyamatosan bővítették.
Tíz év alatt a Vogue bevétele 87 milló dollárról 150 millió dollárra nőtt.
A Vogue pénzügyi és szakmai sikere Wintour hatalmát is növelte. A bob frizurás, sötét napszemüveges, vékony és hibátlan érzékkel öltözködő nő megjelenése a divatbemutatók első soraiban új jelentést kapott. Minden arckifejezését figyelték és értelmezni próbálták.
Anna Wintour a Paris Fashion Weeken - 2016, Vogue
Személyére egyre jobban figyelt most már nemcsak a szakma, hanem a szélesebb nyilvánosság is. A bulvárlapok pletykarovataiba bekerült a válásáról szóló hír, majd afférja a texasi milliomos kommunikációs executive-val,
Shelby Bryan-nal, akihez később hozzáment.
Anna felülemelkedett a pletykákon. Ahogy a személye ihlette
Meryl Streep alakította
Miranda Priestly esetében a
The Devil Wears Prada-ban, a kífelé sugárzott keménységét semmi sem ingathatta meg.
Miután szőrme ellenes mozgalmak tagjai támadásokat intéztek a személye ellen, testőröket fogadott. A stílusikon főszerkesztő a szőrmebundák nagy rajongója ebben is hajthatatlan volt.
Egyre többet involválódott társadalmi kérdésekbe és politikai ügyekbe is.
A ő ideje alatt vált a Vogue magazinból önálló branddé.
2003-ban hozta létre a Teen Vogue-t, hogy még jobban kiterjessze a brand erejét. Aztán jött a Men's Vogue és a Vogue Living.
Amikor 2008-ban a Men's Vogue pénzügyi eredményei radikálisan csökkentek, alkalmi kiadvánnyá minősítették le. A Vogue Living eltűnt. Egyedül a Teen Vogue élte túl.
Anna Wintourt az ilyen »kudarcok« nem törik meg. Szereti a kockázatot, keményen dolgozik, és ha valami nem úgy sikerül, ahogy vizionálta, hamar talpra áll, leporolja magát, tanul a helyzetből és megy tovább, - vallják róla közvetett és közvetlen munkatársai.
A pozíciójából eredő kiterjedt kapcsolati tőkéje egyre nagyobb hatalmat adott neki.
Marc Jacobs, Alexander McQueen, Bernard Arnault és John Galliano
Személyes és szakmai érdeke is volt, hogy minél több designer lépjen eredményesen a piacra, hiszen az több reklámeladást jelent a Condé Nast csoport számára. Létrehozta a Vogue Fashion Found-ot, hogy ösztöndíjakkal és üzleti tanácsokkal segítsék a kezdő tervezőket.
Tevékenységét a számok igazolták.
Az ikonikus September Issue 2007-ben érte el a csúcspontját. Az őszi lapszám 727 oldal reklámértékű tartalommal jelent meg. Az előkészületi munkákat The September Issue című dokumentumfilm mutatja be, ahol beleláthatunk a Vogue működésének és irányítójának szakmai világába.
Anna Wintour állítólag soha nem néz hátra, csak előre, nincsenek kétségei, mindig bízik saját magában.
2009-ben ugyanakkor a gazdasági válság a Condé Nast-ot is elérte. A cégek csökkentették a reklámkiadásaikat, így a 2007-es 727 oldal után 2009-ben a szeptemberi kiadás mindössze 429 oldal lett.
A Condé Nast egy magánvállalkozás, aminek nyilvánosan nem elérhetőek a számai. Hogy baj volt, látszott abból, hogy hat magazint bezártak, és állásokat megszüntettek.
A korona ékköve, a Vogue azonban megmaradt.
A 7th Avenue forgalmának visszaesésére Anna Wintour egy kampánnyal reagált: közkedvelt sztárok közreműködésével együtt hirdette, hogy a divatiparnak mindannyiunkra szüksége van. A Fashion's Night Out elképesztő siker lett, több ezer retailer csatlakozott. Majd évi rendszeres eseménnyé vált.
A másik emlékezetes tette, amikor a Costume Institute at the Metropolitan Museum of Art adománygyűjtésébe beleállt, és egy éjszaka alatt 9 millió dollárt gyűjtöttek a válság idején is.
Azóta is ő a MET Gála vezető szervezője, ami pompájában és média megjelenésében is az Oscar gálával vette fel a verseny, és bizonyos értelemben túl is nőtte azt.
Pár nap, és mindannyian újra csodálhatjuk a fashion pompát, amit ezúttal a virágos motívumra szőttek fel.
“Florals… For Spring? Groundbreaking!”
A jövő
Amikor a digitális váltás, a bloggerek és influencerek megjelenésével átalakulás kezdődött a fashion weekek soraiban, a Condé Nast-nak is újra kellett gondolnia a kereteit. A havi lap konkurenciájaként olyan interaktív weboldalak jöttek létre, ahol a designerek könnyedén bemutatkozhattak és azonnal árulni tudtak, így függetlenítve magukat a glossy megjelenésektől. Az influencerek, a közösségi média gyorsasága olyan ütemben rendezte át a sorokat, hogy Anna Wintour köré előző szeonban még ismeretlen, fiatal véleményvezéreket ültettek.
A Condé Nast bizalma Anna Wintour megérzéseiben ebben az időszakban sem ingott meg. Az új koncepciók, a Vogue Business, a Wogue World bevezetése, továbbá a korábbi koncepciók, mint akár a MET Gála megerősítése tartják Anna Wintour és a Vogue pozícióját, még ha a konkrét számokba – magáncég lévén – nem is látunk bele.
Anna Wintour idén lesz 75 éves, és a lendülete mit sem veszített erejéből. Unokái sem nagymamának, hanem Annának szólítják. A háta mögött meg ki tudja, hogy...
Bob frizurájával és sötét napszemüvegével úgy ül a kifutók első soraiban, ahogy azt tinédzserként elképzelhette.
___
___________
A divatipar nagyágyúi sorozat előző írásai:
