„Mária! Az emberek számtalan kínos kérdést fognak még magának feltenni. Tudja, hogyan kerülheti el ezeket? Hogy felkészül rájuk. Minden kellemetlen kérdésre, amit nem szeretne hallani, de bőven számíthat rá a jövőben, legyen egy jó válasza.” - mondta a pszichológus a nőnek, akinek akkor alig pár hónapja halt meg a férje és az apja, még mindig nem volt gyereke, és zaklatás miatt az állását is épp otthagyta.
A
Je Suis Belle és a Dollár Papa Gyermekeinek kisfilmje számomra erről szól. A felkészülésről a kellemetlen kérdésekre.
Nők egy szobában, beszélnek és beszélnek. Maguk között vannak. Egymásnak sok kínos kérdést feltesznek, amit aztán vagy megválaszolnak, vagy kikerülnek. De kvázi biztonságos körülmények között "gyakorolnak".
A
Lúcia tojásai-t decemberben, Luca napon mutatták be az alkotók, mely azóta elérhető
Youtube-on is. A 14 perces film érdekes egyvelege a kamaradrámának és a fashion filmnek.
A magyar tervezőpáros és a színházi társulat régóta dolgozik együtt. Folyamatosan játszanak a két kifejezési forma lehetőségeivel, azok művészi és nem művészi aspektusaival. Kis stúdiós, ill. lakás színházas előadásaikkal a színjátszásnak az életünkre gyakorolt hatását erősítik fel: egészen testközelbe hozzák a jeleneteket; ütköztetnek, szembenézésre és elgondolkodásra késztetnek.
A színházi közösség alappillére Kiss-Végh Emőke, színésznő és Ördög Tamás, rendező, akinek alapvetése, hogy kerüli a rendező-színész hierarchiát. Nála a színészek aktív résztvevői az egész alkotói folyamatnak, együtt gondolkodnak a szövegeken, gyakran improvizálnak. Ez jól láthatóan érvényesült első kisfilmjükben is, ahol az élőbeszéd szertelensége, a témák közötti cikázás és az erre adott, néhol erős, néhol meg éppen kifejezetten visszafogott érzelmi reakciók jó egyensúlyban működtek a színészek és az amatőrök játékában.
A
Je Suis Belle tervezőpárosa a női sokféleségből merít inspirációt, és kollekcióik változatos darabjai is ezt tükrözik vissza, ill. ezt erősítik fel. A filmben megjelenő sokféle karakterrel igyekezték leképezni ezt a sokszínűséget. A jellemábrázolásnak hangsúlyos eleme a ruha.
A filmes jelmezen túlmutató, a szó pozitív értelmében vett „rongyrázás”, a szertelen kamerakezelés, a szigorúan vett történetkezelés elengedése, mind elviszi kicsit a nézőt a fashion film irányába, majd ott hagyja egy jól irányított kényelmetlen kérdéssel, amin aztán lehet gondolkodni.
„Azt hiszed, hogy az élet egy ilyen kis izé, hogy beszélgetünk, kacarászunk? Nem, nem drágám! Nem.”
Rendező: Ördög Tamás Operatőr: Ofner Gergely and Gáspárdy György Producer: Kiss Tibor / Je Suis Belle Szereplők: Cuhorka Emese, Dévényi Dalma, Kiss-Végh Emőke, Láng Annamária, Messaoudi Emina, Szalontay Tünde, Varga Lana, Veszprémi Gabriella Vágó: Ofner Gergely Ruhák: Je Suis Belle Smink: Kovalik Natasa Fodrász: Károlyi Márk Fodrász asszisztens: Militaru Vivien
Fordította: Hutvágner Szofi
Helyszín: Bárdos Katalin.
Képek:
