Amikor a 2000-es évek elején Budapestre költöztem, nagyon be akartam illeszkedni. A színes ruháimat fokozatosan szürkékre, barnákra, feketékre cseréltem. Pár évvel később egészen Kínáig mentem, hogy rájöjjek, a másságom nem a ruháimból fakad. Boldog viszont csak akkor lehetek, ha önmagam vagyok, aminek része az is, hogy ha kék szőrmebundát érzek, akkor abban, ha piros kalapot fehér férfiinggel, akkor úgy lépjek az utcára.
A fekete-szürke-barna tengely sokáig uralta a kortárs magyar divatot, ami nemcsak a közismertebb minimalista stílusból adódott, hanem mert nyilvánvalóan az ilyen darabokat lehet biztosabban és nagyobb mennyiségben eladni.
A nemzetközi trendeknek is köszönhetően ma már egyre színesebbek a hazai kifutók is. Vannak tervezők, akik kifejezett missziójuknak tartják a magyar nők ruhatárának ilyen irányú megreformálását, és hatékonyan tesznek is érte.
Varga Viktória alig két éve kezdett el aktívan dolgozni a magyar piacon, de a neve máris összefonódott a „színes ruhák tervezője” állandó jelzővel. Én is többször viseltem már tőle öltözéket, és a legújabb kollekciójából is kinéztem már a következő darabot.
A BCEFW kifutóján bemutatott öltözéksor ihletője az orosz főváros sikkes esztétikája volt, néhol erőteljesebben, néhol alig érzékelhetően: a hosszú séták a széles, végeláthatatlan körutakon, a város váltakozó hangulata, az egyszerre jelenlévő modernitás és történelem, valamint az összehasonlíthatatlan naplemente.
Viktória a tőle megszokott romantikus darabokat ezúttal is gazdagon applikálta: pomponok, pikkelyek, szalagok, többféle réteg jelennek meg minden mennyiségben, melyek időnként orosz motívumokat is felidéznek. Van olyan darab, amire Viktória kábé még a bemutató előtti este is kézzel festette a mintákat.
A tervező előszeretettel használja a selymet, ami mellé új csipkéket és tüllt hozott ebbe az öltözéksorba.
A tiszta, lágy szabásvonalakat gazdag kiegészítők ellensúlyozzák: övek, hangsúlyos fülbevalók, nyakláncok, fejpántok, kézelők és kendők.
Az összeállítások az óvilág eleganciáját idézik, mai modern darabokban újrafogalmazva: vékony sziluettek, hangsúlyos derekak, rövid, midi és földig érő ruhák és nadrágok.
Miközben az öltözékek látványában gyönyörködve a kollekciót elemzem,
Yehezkel Raz zenéje szól. Szeretettel ajánlom a képek nézegetéséhez!
Összes fotónk a kifutóról:
Képek: Peter Jordanoff
