A divathéten a Cukovy ősz-téli kollekciója a széki közösség sajátos öltözködési kultúráját gondolta újra.
Kolozs megye északnyugati részén, Kolozsvártól 60, Szamosújvártól 15 kilométerre fekszik Szék, a kb. 2500 fős, romániai község. A kis, mezőségi település kiesik a főút- és a vasúthálózatból, zsákfalu; talán ezért is tudta oly sokáig megőrizni hagyományait, és maradt mind a mai napig kedvelt néprajzkutatási téma.
Csukovics Brigittát, a márka tervezőjét a székiek ruháinak más magyar viseletektől lényegesen különböző jellegzetességei fogták meg.
A székiek női öltözékeiket szinte csak fehér-piros-fekete színekben készítették, míg a férfiak a fehér-kék-fekete színösszeállítással éltek.
Ezt a tarkaságtól, hímzésektől és minden egyéb túldíszítettségtől mentes, viszont formáiban annál különlegesebb világot úgy gondolta újra a
Cukovy, hogy abból egy rendkívül látványos, a magyarságot a maga forradalmi vagányságában is megidéző, futurista elemekkel kacérkodó ruhatár állt össze. (hungarofuturista!)
A székiek ruháinak - a fentiek szerinti kontrasztos színhasználaton túl - a másik jellegzetessége ugyanis a tobzódó formavilág: az óriási, eltúlzott sonkaujjak, a pliszírozott szoknyák, hajtások, ráncolások, berakások, ill. az ünnepi menyasszonyi öltözék látványos fejdísze. (Ez utóbbi ihletését nem itt, hanem még a
Cukovy tavaszi-nyári kollekciójában véltem felfedezni, melyről
beszámolónk képekkel elérhető itt.)
Brigitta úgy élt az ihlető alapokkal, hogy azt színeiben a barna, a khaki, a bordó és a szürke árnyalataival oldotta, majd a pliszírozás kialakításának módozatait kombinálva (kézi, gépi, ill. egy erre hajazó varrástechnikát alkalmazva) látványos, karakteres ruhadarabokká formálta.
Must-have kabátok, imádat szoknyák, ruhák nadrágok, alapdarab blúzok, ingek és dzsekik.
Anyagaiban olyan természetes textúrák jelennek meg, mint a selyem, a pamut, a gyapjú és a bőr.
Személyes kedvencem? A kollekció minden egyes darabja, melyet ha tehetnék, egy életre bespájzolnék a gardróbomba, ezzel is követve a székiek példáját, akik viseletük darabjait mindig is nagy becsben tartották. Állítólag egyszer, egy a várost sújtó rablást követően az elrabolt ruhadarabokat a lovak, a fegyverek és minden egyéb, mások által fontosabbnak tartott javaik előtt sorolták fel.
Fotók: Holecz Endre - BCEFW
Összes kép a bemutatóról:
