Júliusban már írtam a Zsigmond Dóra menswear 2018-as tavaszi-nyári kollekciójáról. Arról, hogy darabjainak értékelése hogyan idézi meg számomra az irodalmi művek olvasásélményét. Hogy a ruhái által megjelenített világ egyszerre történelmi regény és utópisztikus sci-fi, melynek fordulatai sokféle érzelmet keltenek az emberben, de a vége mindig valami nyugalom, valami otthon, valami biztonságérzet. (Részletek és fotók itt.)
Olyan erős maszkulin energiát teremtettek az Iparművészeti Múzeum kifutójára, hogy belepirulva örvendeztem az életemen.
Az ősi kultúrák rituáléit idéző vonulásban ott volt a harci törzsek tánca, a sámánok és varázslók jelenése, vagy éppen az avatási ünnepek öröme. Ezt szolgálta ki a smink, a frizura, a fejdíszek és a
Dóra által nagy gonddal választott kísérőzene.
A tervező jól felismerhető, jellegzetes stílusát lehet nem érzi magáénak minden férfi, de a modellek kiválasztásával Dóra minden egyes alkalommal mesterien rácáfol erre is. A sokféle férfialkat, a nem tipikus divat és modell arcok megjelenítésével bizonyítja, hogy darabjai mennyire jól állhatnak bárkinek.
A férfiúi sokszínűség ünneplése ez, miközben arra is rámutat, hogy ruhái milyen sokat hozzátehetnek a legkülönbözőbb karakterhez, ezzel is erősítve önmagunk elfogadását.
A női önbizalom, illetve annak hiánya gyakori téma mindenféle fórumon. Sokkal kevesebb szó esik viszont arról, hogy a férfiak irányába támasztott elvárások őket mennyire kínozhatják. Hogy az ősi értékeket is megtartva mennyi új kihívást állít eléjük is korunk modern társadalma. A személyes élettörténetek, traumák és frusztrációk feldolgozása, a megfelelési kényszerekből való szabadulás sokszor rengeteg munka és hosszú út.
Ahogy látom, a
Zsigmond Dóra menswear nemcsak aktuális kollekciójával, de egész arculatával minden nap azon dolgozik, hogy ebben a felbolydult világban a férfiak önelfogadását és önértékelését is segítse. Aminek aztán igen nagy jelentősége van a női önbizalom alakulásában is...
Képek: MBFW
