Azért is írok divatról, mert Roland Barthes szerint a képek nem mutatják be a ruházat lényegét, csak sejtetik a lehetőségeit, ezzel szemben a szöveges leírás mélyebben mutatja be a ruhát és a kiegészítőket, többlettartalmat ad a képi megjelenéshez...
Na most az egyetlen kivétel ebben a szemantikai igényességben Kerényi Virág munkássága lehet, aki mindig úgy csap oda a kifutóra, hogy egy időre nemcsak a lélegzetem, a szavam is eláll.
Az
év eleji fashion weeken bemutatott csupa fekete kollekciójánál annyira így jártam, hogy a mai napig nem írtam róla. Mivel amúgy is őszi-téli kollekcióról van szó, időszerű emlékeztető, hogy ma visszanézzünk a csupa feketében is rendkívül „sokszínű” öltözékekre is.
A Virágtól korábban megszokott printekben, színekben és csillogásban tobzódó orgia helyett egy formákban, textúrákban, rétegekben, szegecsekben és egyéb fémes megoldásokban gazdag, páratlan látványt kaptunk.
A saját komfortzónáját is rendszeresen feszegető alkotó a mi, róla alkotott világképünket is a feje tetejére állítva egy ízig vérig punkos, show piece öltözéksort alkotott meg, aminek – természetesen – bármelyik darabját örömmel viselném már ma délután az Aldiba menet.
Hogy ne csak magát, hanem rajongóit is újra meglepje, a fekete lehetőségeinek bravúros kiaknázása után a
mostani BCEFW eseményén annak ment utána, hogyan robbanthatja fel a fehérről alkotott elképzeléseink teljes tárházát.
MTI/Balogh Zoltán
Burjánzó anyaghasználatában most is volt minden, miközben a csillogó, a matt, vagy éppen az áttetsző felületekkel variált: bőrök, csipkék, flitterek, hímzések, selymek, gyöngyök, pamut, organza, stb.
A változatos textúrák rétegezése mellett ezúttal is nagy szerepet kaptak a fekete kollekciónál előtérbe került fémes megoldások: rojtok, szegecsek, láncok és egyéb tűzések.
„Nálam mindig vezérfonal maga az alkotás. Miközben készítem az egyes darabokat, jönnek az újabb ötletek és kibontakozik a kollekció.”
A részletgazdag díszítések önmagáért való játékossággal társulnak, amik az alkotó kezét vezetik, hogy aztán a látvány által minket is berántson ebbe a varázslatba.
Elmondása szerint azért ment a fehér irányába, hogy a fekete után tovább feszegesse azt az "őrült" skatulyát, amibe korábbi színes, kristályos, virágos munkái alapján helyezni szokták. Miközben szeret kiugrani ezekből a dobozokból, az alkotási folyamat íve abban is segíti, hogy amikor bejönnek a villanások »legyen benne egy kis állatminta, egy kis szín«, akkor ezt teljes mértékben meg tudja engedni magának.
Így kerültek be kifejezetten erre az alkalomra készített egyedi printek, a mozgásra motiváló megjelenést adó sportruházati megoldások és hát a kihagyhatatlan fejdíszek és kalapok.
Külön bekezdést érdemelnek még a táskák, amiket két éve kezdett fejleszteni. A mindennapok praktikus női kellékét úgy tudta integrálni sajátos show piece világába, hogy a Kerényi Virágos látványelemeket egy-egy ilyen darabba sűrítve a női gardróbok vágyott statement darabját alkotja meg belőle, ami bárki számára előrhető.
A legnagyobb divatházak figyelmességét is überelve Virág az utóbbi időben az extrémebb látványosságot bátran vállaló férfiakra is gondol.
A
Virág Kerényi show-k elmaradhatatlan látványeleme a smink is. A szokatlan anyagokban tobzodó, műalkotásokat idéző, gyakran 3D elemeket tartalmazó sminkőrületet szerintem a beauty team ugyanannyira várja, mint mi, nézők.
Korábbi backstage interjúban osztotta meg velem Virág, hogy ilyenkor teret ad a sminkmester
Titkos Berninek és csapatának.
"Úgy szoktam nekik átadni a mood-ot, hogy ha van annál még elborultabb ötletük, az is jöhet nyugodtan...”
A gyakorlat azt mutatja, hogy a programban Virág bemutatóit mindig egy nagyobb szünet utánra ütemezik, hogy az előkészítő munkákra kellő teret és időt kapjanak a sminkes csapat tagjai is.
A kristályos tobzódású öltözék a sor végén olyan, akár egy képzőművész aláírása.
A megszámlálhatatlan csillogó elem felejthetetlen képként ég be a retinánkba, miközben sokan nem is gondolnák, hogy a tervező azokat egyenként ragasztgatta fel minden ruhára, egyfajta meditatív állapotban alkotva meg egy másik dimenzió valóságát.
_________
A nyitányban hivatkozott szakirodalom: Roland Barthes: Système de la mode, 1967
Teljes galéria:
