Még nem is foglalkoztam hivatásszerűen fotózással, amikor bele kellett ásnom magam a fotózással kapcsolatos jogi világ végeláthatatlan útvesztőjébe. Koncz Zsuzsa énekesnőről készítettem felvételeket az egyik Aréna koncertjén és az elkészült fotókat egy nyomtatott magazin szerette volna felhasználni, természetesen a művésznő beleegyezésével.
Zenész férjemtől kértem segítséget, hiszen dalszerzőként otthonosan mozog a szerzői jogok világában. A fotózás ugyanakkor összetettebb, illetve mások a szempontjai, hiszen nemcsak a szerzőséget, hanem a személy képmáshoz fűződő jogait is figyelembe kell venni, az adatkezelési rendelkezésekről nem is beszélve.
"Szeretnénk, ha lemondanál a szerzői jogokról!"
Gyakran futok bele ebbe a kérésbe, különösen kiadók, magazinok főszerkesztői próbálkoztak többször olyan szerződéssel, melyben szó szerint az szerepelt, hogy a fotós lemond a szerzői jogairól.
Egyszer s mindenkorra öntsünk tiszta vizet a pohárba!
A fotós nem mondhat le a szerzői jogairól. Pont.
A szerzői jog két részből áll, az egyik a személyhez fűződő jogok köre.
Ilyen a név feltüntetése, a nyilvánosságra hozatal és a mű integritása (mű egységének védelme). A név feltüntetését nem véletlen írtam előre. A "csináld meg a fotózást ingyen, cserébe odaírjuk a nevedet" című ajánlatok itt buknak el, ugyanis a felhasználónak minden esetben kötelessége kiírni a szerző nevét, kivéve akkor, ha a fotós kiejezetten kéri, hogy ne szerepeljen a neve, vagy ha ez fizikailag nem lehetséges (bizonyos nyomtatási méretek).
A másik csoport a vagyoni jogok összessége.
Ki, mire, mikor, hogyan, milyen anyagi juttatásért használhatja az adott alkotást. A fotós erről a jogáról sem mondhat le (klasszikus értelemben), de felhasználási szerződésben engedélyezheti a másik fél számára a fotó többszörözését, terjesztését, átdolgozását, nyilvánossághoz közvetítését vagy a kép kiállítását.
A felvezetőben idézett történet úgy folytatódott, hogy a magazinnal felhasználási szerződést írtunk, amiben engedélyeztem számukra, hogy az adott lapszámban megjelenő cikket illusztrálják a képekkel. A vagyoni jogokat nem ruháztam át, kizárólag erre az egy alkalomra szólt a felhasználási engedély (többszörözés, terjesztés címszóval).
És mi van akkor, ha a fotózást egy divatmárka rendeli meg, és a képek célja a reklámozás?
Reklám céljára készített művek esetében a szerző átruházhatja a vagyoni jogokat a megrendelőre. A szerzői jog személyhez fűződő vonzatairól viszont ekkor sem mond le és azokat nem is ruházza át!
A történet itt válik bonyolulttá, ugyanis a teljes jogátruházással megengedjük a megrendelőnek, hogy harmadik fél részére átruházza ugyanezeket a jogokat, sőt, értékesítheti is ezeket a jogokat. Számos fotós erre nem hajlandó, aminek több oka lehet, és ebbe nem szeretnék belemenni. De nyilván mindenkinél "van az a pénz", csak azt ki is kéne fizetni. Na mégis belementem...
Köztes megoldásnak ajánlok egy olyan felhasználási szerződést, amely tételesen felsorolja és kifejti a felhasználás azon módjait, amit a szerző engedélyez. Erre a megrendelőnek mindenképp szüksége van ahhoz, hogy promotálja termékét, és emellett kitér arra is, hogy a fotók nem értékesíthetőek harmadik fél részére.
Bárhogy nevezzük is a szerződést, (mert igazából a tartalma dönti el, hogy pontosan miféle), szerepeljen benne mindkét szerződő fél, vagyis KI engedélyezi a fényképek felhasználását KINEK. A szerződésből derüljön ki, hogy pontosan mely képekre érvényes: fájlnév, készítés dátuma, helyszíne.
Fontos kérdés, hogy a felhasználó pontosan mit tehet meg a képekkel és mit nem. (Pl. átruházhatja-e a jogokat harmadik fél részére?) Továbbá térjünk ki az időbeli és területi korlátozásra, hogy mennyi időre szól a felhasználási engedély és érvényes-e az országon kívül.
Véleményem szerint egy divatmárkának abban érdemes megállapodni, hogy a fotókat korlátlan ideig és területi korlátozás nélkül használhassa. Ha ez a kimarad a szerződésből, jogvita esetén a bíróság a szerző számára legkedvezőbbet veszi alapul.
A szerződés természetesen tartalmazza a díjazás mértékét is, munkadíj, jogdíj, tiszteletdíj, nevezzük bárhogy.
A jogszabályok, rendelkezések folyton változnak, de annyi biztos és állandó, hogy mindkét fél érdeke, hogy írásos megállapodás szülessen, függetlenül attól, hogy meglévő fotó felhasználásáról van szó, vagy egy teljes fotózás megrendeléséről, a felhasználási jogok jogdíjának megfizetésével együtt.
A cikk megírását segítette Richlach Mónika: Foto.jog című könyve, melyet mindenkinek nagyon ajánlok, akit érdekelnek a fotózással kapcsolatos jogok.
______
A bejegyzés nem jogi szöveg, így pontatlanságok előfordulhatnak a megfogalmazásban.
A cikk szerzője Nerpel Nikoletta fotósként dolgozik, képanyagai rendszeresen jelennek meg hazai és nemzetközi kiadványokban.
