„Hiszem, hogy az öltözködés egyfajta képalkotás, amely segít eligazodni a világban. A ruha is kód, egyfajta üzenet, amit tudat alatt értelmezünk.”
Süle Kati kihívása a nemzetközi múzeumok és galériák által indított, művészeti alkotásokból inspirálódott képalkotási játékot is idézi, de mégis más. Ezer szállal kapcsolódik a divathoz, az öltözködés kultúrájához és ezzel önmagunk megismerésének egyik fontos módjához. Nagyon Süle Katis, ezért is kértük meg, hogy az eddigi képekből egy válogatást készítve ossza meg velünk/veletek a gondolatait:
Művészettörténészként is mindig érdekelt a divat és a művészet kapcsolata.
A divattörténeti érdekességek kutatását viszont azóta tudom igazán élvezni, hogy online is szinte bármilyen háttér anyaghoz hozzá lehet férni. Követhetem a nagy divatházak bemutatóit, naprakészen informálódhatok a Vogue vagy más nemzetközi magazinok képanyagaiból. A The Business of Fashion pedig remek háttér információkkal szolgál a divat üzleti oldalának értelmezéséhez és megértéséhez is.
Külön örülök, hogy jó magyar platformok is működnek, amelyek a magyar kortárs divatot ölelik fel, és naprakészen informálódhatunk, amit az
asalon.hu-nak is köszönök.
Személyi stylistként elsődleges célom, hogy minden nőre mint egy egyéniségre tekintsek, ennek megfelelően szeretem a karakterét erősíteni, és abból a legjobb vizuális képet megalkotni.
A mostani játék számomra az énem sokszínűségének egyfajta vizuális megalkotása, mert valahol ez a sok kép mind bennem van: ennyi nyelven játszom a vizuális képalkotás elemeivel. Minden képet úgy választok ki, hogy valami a korra jellemző dolog megragadjon, ami abban az időben egyedi vagy különleges volt. Mindig szerettem, és a mai napig is az hoz lázba, ha valami úttörő dolgot látok, főleg, ha az viseletekben jelenik meg.
Az önkéntes otthonmaradásunk alatt kezdett játékomból választott alábbi öt kép mindegyikében van valami ilyen érdekesség.
Az Henri Matisse képben a kollázs technika ihletett meg, ami az újrahasznosítás filozófiájával cseng egybe; ahol szétvágunk és újból összerakunk elemeket, és ezáltal egy új egységet alkotunk. A tiszta kék szín használata pedig az erőt sugározza számomra.
Ruha: NUBU kék ruha, amit általakítottam.
Edda Gimmnes egyik nagy kedvencem és örülök, ha másoknak is tetszik. A tromploeil, azaz úgy rajzolj, mintha igazi lenne most nagyon bejött a kollekciók világába, ahol a félrevezetés játékossága jelenik meg művészi szinten.
Én a Lanvin For H&M ruhazsákjából készítettem el ezt a ruhámat, ami szintén a látás-félrevezetés-ábrázolás módban fogant, de valójaban lehet egy ruha #sketch is.
Bortnyik Sándor képén a harmincas évek nője jelenik meg: a sportos, rövid hajú, ikonikus, modern nő. A flapper nő számomra egy olyan friss szellemet sugall, egy olyan bátor, vagány lányt, aki fittyet hány a társadalmi konvenciókra. Lehet, hogy valahol én is mindig ilyen voltam, vagyok…
Ruhámat két külön ruha újrapárosításával hoztam létre.
Gróf Batthyány Gyula festő személyisége már hallgatóként is megérintett, mert nagyon érzékenyen nyúlt a nőkhöz; páratlan finomsággal ábrázolta a kor divatját, a sminket. Mint most, utóbb olvastam, korának személyi stylistja is volt egyben; tudta, mi a csábítás nagy fegyvere: egy kis rúzs, púder, szemöldök, haj...
A harlekin jelmezes képe azért is érdekes számomra, mert mindig vonzódtam az artdeco mintákhoz, és "véletlenül" van is ilyen ruhám ;)
A Man Ray kép kihagyhatatlan. A harmincas évek divatképei mindig is lenyűgöztek; a fotográfia adta lehetőségek engem is inspiráltak: sokat fotóztam és fotózok ma is. Ezt a képet különösen szeretem, mert imádom a bátor kompozíciót, a modell egyszerű ruháját és a kiegészítőket. Az összeállítás azért is áll hozzám nagyon közel, mert én is a látványos, nagy bizsukat kedvelem.
Mindez az mutatja nekem, hogy az igazi, hiteles stílus kortalan. Ha egyszer rátaláltál, azt sok-sok év múlva is emlegetni fogja a divatszakma.
Mindig a bátrak viszik előre a világot.
